Ez vérlázító: még Ausztráliában is olcsóbb a Kalocsai fűszerpaprika, mint itthon

Nem mindennapi videó futott be a TikTokon: egy magyar srác Ausztráliában talált rá egy európai élelmiszerbolt magyar részlegére, ahol igazi hazai klasszikusok sorakoztak a polcokon. Piros Arany, Erős Pista, Csabai kolbász, Mese mézes, Kalocsai Paprika, mustár és még halászlékocka is fellelhető volt a tengerentúlon.

A TikTok-videó alpján uannak jártunk utána, hogy mennyibe kerülnek ezek a klasszikus magyar termékek Ausztráliában, és mennyiért juthatunk hozzájuk itthon. Az átváltáshoz az ausztrál dollárt 242 forinton számoltuk 2025. feburár tizenharmadikán, az itthoni árakat pedig a Spar, Auchan és Tesco online kínálatából válogattuk össze.

@leopoldbalogh

♬ original sound - Leopold | Australia

Kalocsai paprikát inkább Ausztráliában vegyél

Érdekesség, hogy míg a legtöbb termék valóban drágább Ausztráliában, a Kalocsai fűszerpaprika 250 grammos kiszerelése ott jóval olcsóbb (2176 forint) a magyarországi árhoz (3132 forint) képest. Egy másik meglepetés a Házias Ízek mexikói melegszendvicskrém, amely akciósan 482 forintba kerül az ausztrál boltban, míg idehaza 879 forintot kell fizetnünk érte.

Az olyan klasszikusok, mint a Piros Arany vagy az Erős Pista, jelentősen drágábbak voltak a tengerentúlon, ahogyan a Dr. Oetker puding, a Csabai kolbász vagy a Dunakeszi tojásos tészta is. Az általános eltérés 40-60 százalék volt az ausztrál árak javára, de volt ami 90, vagy éppen több mint 100 százalékkal is drágább volt a messzi kontinensen.

Érdekesség, hogy több TikTok-kommentelő is kiemelte, hogy bár elsőre sokkolónak tűnhetnek az ausztráliai árak, valójában nem is annyira elrugaszkodottak, ugyanis a rosszmájúak szerint Magyarországon egyes kisboltokban is hasonló árakkal lehet találkozni.

Többen megjegyezték azt is, hogy figyelembe véve, hogy ezek a termékek a világ másik felére jutnak el, a szállítási távolság és költségek ellenére sem feltétlenül drágábbak, mint idehaza. Ahogy ráadásul maga a videó készítője is rámutatott egy hozzászólásban, az ausztráliai bérekhez képest pedig ezek az árak egyáltalán nem számítanak magasnak, hiszen a vásárlóerő jóval nagyobb, mint Magyarországon.

Miért ilyen eltérőek az árak?

Az élelmiszerek árának meghatározásában számos tényező játszik szerepet, különösen, ha egy olyan távoli piacról van szó, mint Ausztrália. Az egyik legfontosabb szempont a szállítási költség: a termékeket kontinenseken át kell eljuttatni, ami jelentős logisztikai költségeket ró az importőrökre. Az üzemanyagárak, a szállítmányozási díjak, valamint a hűtött vagy speciális csomagolási követelmények mind növelik az árat.

A helyi adózás is fontos tényező. Az ausztrál forgalmi adó (GST) 10%, ami elsőre alacsonyabbnak tűnik a magyarországi 27%-os áfánál, azonban az importált élelmiszerekre vonatkozó vámok és egyéb járulékos költségek gyakran jelentősen megdrágítják a termékeket. Az ausztrál piac mérete és a magyar termékek iránti viszonylag alacsony kereslet szintén befolyásolja az árakat: a kisebb mennyiségű rendelés magasabb egységárakat eredményezhet.

Az árkülönbségeket tovább növelheti az adott országban működő üzletláncok árazási stratégiája, a helyi bérköltségek és az általános megélhetési költségek is. Míg Magyarországon az alacsonyabb bérek és működési költségek alacsonyabb árakat tesznek lehetővé, Ausztráliában a magasabb átlagfizetések és életszínvonal miatt az üzletek is magasabb árakat szabhatnak meg.

Végül, az egyes termékek árát az is befolyásolhatja, hogy melyik cég és milyen mennyiségben importálja őket. Egyes márkák vagy termékek kiemelt helyi partnerekkel rendelkezhetnek, akik kedvezőbb beszerzési árakat tudnak kialkudni, míg más termékeknél a kisebb volumen miatt a költségek is magasabbak lehetnek.

Hogyan muzsikál Magyarországon a visszaváltási rendszer?

Az új visszaváltási rendszer bevezetése Magyarországon 2024 egyik legjelentősebb fenntarthatósági lépése volt, amely gyakorlatilag minden vásárlót érint. Az üveg-, műanyag- és fémdobozos italtermékekre kiterjesztett 50 forintos visszaváltási díj célja, hogy ösztönözze a lakosságot az italos csomagolások visszavitelére és az újrahasznosítás előmozdítására. Az automatizált visszaváltás bevezetésétől kezdve azonban megoszlanak a vélemények: sokak számára gördülékenyen működik, míg mások szerint még bőven van hová fejlődni, sőt sokan vannak azok is, akik egyenesen gyűlölik a rendszert.

A Pénzcentrum és a Debreceni Egyetem közös kutatása éppen ezekre a kérdésekre kereste a választ: hogyan látják a rendszer működését a hétköznapi emberek? Mik a legnagyobb kihívások, és mely területeken tapasztalható előrelépés? A kérdőíves kutatás célja, hogy őszinte képet kapjunk a magyar lakosság tapasztalatairól és véleményeiről – függetlenül attól, hogy valaki aktívan használja az új rendszert, esetleg másra bízza a visszaváltási teendőket, vagy éppen elutasítja azt. Éppen ezért fontos, hogy a válaszadó ne akarjon megfeleni senkinek, csak őszintén mondja el a véleményét. A kutatás eredményeiről a Pénzcentrum oldalain fogunk beszámolni. Előre is köszönjük, hogy válaszaival segíti kutatásunkat.