Rengeteg magyar boltos lélegezhet fel: ez a forgalom még csak a kezdet

A Központi Statisztikai Hivatal csütörtöki jelentése szerint januárban a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 4,5, naptárhatástól megtisztítva 4,1 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben lényegében nem változott, 0,1 százalékkal nőtt, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 6,4, az üzemanyag-kiskereskedelemben 10,7 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint a háztartások jövedelmi helyzetének javulása növelte a fogyasztást, amely a nem-élelmiszerek kereskedelmében jelent meg. Másrészt jelentősen, több mint tizedével bővült az üzemanyag-forgalom, ami részben arra vezethető vissza, hogy a koronavírus nyomán nem voltak az egy évvel korábbihoz hasonló szigorú korlátozások, így növekedett a mobilitás, részben pedig a befagyasztott üzemanyagár miatt a határmenti településekről is Magyarországra járnak tankolni az ott élők. Az élelmiszerforgalom januári stagnálásában szerepe lehetett annak, hogy az árstoppal érintett termékekből kevesebbet vásároltak, megvárva a februári alacsonyabb árat.

Az idei évben a fogyasztás bővülése lehet a gazdasági növekedés egyik motorja. Ezt az idei várhatóan jelentős bérnövekedés, illetve a kormányzati transzferek hajtják majd, amelynek hatását azonban a növekvő infláció mérsékli. Ebben a tekintetben az orosz-ukrán háború is kockázatot jelent, hiszen a forint gyengülése és az ellátási láncok ismételt szakadozása felfelé viszi az árakat. Ennek fékezése érdekében hajtott végre a Magyar Nemzeti Bank jelentős, 75 százalékpontos emelést az egyhetes betéti kamatban.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint is a háztartások növekvő jövedelme, valamint a munkaerőpiac teljes helyreállásának köszönhetően kezdett élénkülni a fogyasztás nem csupán a megnyíló szabadidős tevékenységek, hanem a vásárlások területén is. Tavaly 3,5 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom, idén azonban a tavalyi év eleji alacsony bázis, a gyermeket nevelők szja visszatérítése, a 13. havi nyugdíj, valamint a rendőri, hivatásos állomány számára tervezett féléves bónusz hatására, valamint a közel 20 százalékos minimálbér és bérminimum emelés hatására kétszámjegyű, 11 százalékhoz közeli növekedésre számítanak a Takarékbank szakértői.

Virovácz Péter, Az ING Bank vezető elemzője azt emelte ki, hogy a múlt év utolsó hónapjához mérve, szezonálisan kiigazított adatok alapján csekély mértékben ugyan, de visszaesett a kiskereskedelem teljesítménye. A fogyasztók átmenetileg visszafogták a költéseiket, várva a februári kormányzati juttatásokat. Erre utalhat, ha februárban jelentősen megugrik a kiskereskedelem növekedési üteme. A kialakult háborús helyzet és humanitárius katasztrófa szintén a forgalom bővülésének irányába hat a közeljövőben. A magyar háztartások egy része felhalmozásba kezdhetett, míg sokan segélycsomagokat vásárolhattak a menekültek megsegítésére. Ez vélhetően majd a márciusi kiskereskedelmi adatokat is némileg erősítheti. Az ING Bank szakértőinek várakozása szerint a kiskereskedelem erős első negyedévet zárhat, ám a gazdaság távolabbi kilátásai egyre bizonytalanabbak.

Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője attól tart, hogy az utóbbi időben emelkedő árindexek mérsékelhetik a volumen növekedését. A jelenleg is zajló erőteljes bérnövekedés és az ehhez kapcsolódó fiskális transzferek februártól a fogyasztás erőteljesebb bővülését vetítik előre. Ezen kívül néhány alapvető élelmiszer árkorlátozása is hozzájárulhat a forgalom emelkedéséhez. Májusig az alacsony üzemanyag-értékesítési bázis is támogató hatással bír. Ennek eredményeként az idei első félévben a GDP növekedését a belső fogyasztás fogja mozgatni, ami óriási kihívások elé állítja a monetáris politikát a háború következtében a korábbiaknál még erősebben megemelkedett inflációs környezetben.