Megváltoznak a jótállás szabályai Magyarországon: erre kell nagyon figyelni jövőre

Az árukra és digitális szolgáltatásokra vonatkozó szavatosságnál a korábbi hat hónapról egy évre nő az időszak, amikor a termékkel kapcsolatos minőségi kifogás esetén a vállalkozás oldalán van a bizonyítási teher. A vásárlástól számított egy évig tehát a kereskedőnek kell igazolnia a hiba okát nemcsak hazánkban, hanem uniós szabályváltozásról lévén szó az EU teljes területén is.

Jelenleg fél év után a fogyasztóra száll át ez a kötelezettség, a jövő évtől újabb hat hónapig az eladó gondja lesz a bizonyítás. Ha kiderül, hogy a termék a nem rendeltetésszerű használat miatt vált működésképtelenné, hibásodott meg, a kereskedő nem köteles azt javíttatni, cserélni.

Magyarországon a szavatossági jogok minden termékre érvényesek, a kötelező jótállás az árucikkek jogszabályban meghatározott szűkebb körére vonatkozik. Idéntől az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kezdeményezésére a jótállásköteles termékeknél háromszori javítás után már kötelező a csere. Jövőre a szavatossággal kapcsolatban is megjelenik az a lehetőség, hogy bizonyos esetekben már az első javítást vagy cserét követően visszakérhető a vételár. Erre okot adó körülmény lehet, ha a vállalkozás nem végezte el a cserét vagy javítást, vagy a hiba súlya a szerződés azonnal megszüntetését indokolja.

A kereskedők önkéntes jótállást vállalhatnak, a piaci gyakorlatban ezt például úgy teszik, hogy már a 8 ezer forintos hajszárítóra is biztosítják a jótállást, vagy a 100 ezer forintnál olcsóbb tévére is megadják a két éves garanciát. 2022-től ezen az eddig szabályozatlan területen is a fogyasztók érdekeit védő uniós rendelkezések lépnek életbe. A cégeknek jótállási nyilatkozatot kell kiadniuk tartós adathordozón (pl. papíron vagy e-mailben), amelynek tartalmaznia kell a jótállásra kötelezett nevét és címét, az áru megjelölését. Ha az adott terméket 3 év önkéntes jótállással reklámozzák, de az átadott jótállási nyilatkozatban csak 2 éves jótállási időt tüntetnek fel, akkor a fogyasztó szempontjából az előbbi számít irányadónak.