Hiába keresnék a magyarok a fenntartható termékeket: a legtöbb vásárló azok jelöléseit sem ismeri

Közös, országosan reprezentatív kutatást készített a Nestlé Hungária és az NRC[1], hogy felmérjék a magyar társadalom fenntarthatósághoz kapcsolódó ismereteit és magatartását. Eszerint a lakosság 88%-a nagyon is tisztában van a bolygónkat veszélyeztető környezeti problémákkal. A legnagyobb veszélyforrásnak a légszennyezést és a vízszennyezést tartják, közel felük pedig azt is tudja, hogy mit jelent az ökológiai lábnyom kifejezés. Elméleti síkon a fogyasztók saját bevallásuk szerint igyekeznek átalakítani szokásaikat a környezettudatosság szempontjait figyelembe véve.

A válaszadók több mint fele vonzóbbnak tartja a kevésbé környezetszennyező termékeket, 39%-uk pedig úgy gondolja, a vállalatoknak is megéri ilyen árucikkeket gyártaniuk.

Előtérbe került a hazai termékek vásárlása, de vannak jelei a fogyasztás racionalizálásának is. A megkérdezettek 73%-a igyekszik csak olyan dolgokat megvenni, amelyekre tényleg szüksége van, 53%-uk pedig újrahasználható csomagolásokat, saját zacskókat használ eldobható bolti nejlonzacskók helyett. Több mint felük vesz a csomagolási hulladék csökkentése érdekében nagyobb kiszerelésű termékeket, 54%-uk pedig jellemzően előnyben részesíti az újrahasznosítható csomagolóanyagokat.

A fenntarthatóság még nem döntő szempont

Ugyanakkor a fenntarthatóság, mint vásárlási szempont nem igazán meghatározó tényező az élelmiszer vásárlás során. A magyarok elsősorban íz, minőség, megbízhatóság és ár alapján választanak termékeket, a környezetbarát csomagolás és a termékek alapanyagainak fenntartható beszerzése kevésbé fontos ilyenkor számukra.

A megkérdezettek fele legalább tíz élelmiszerekkel kapcsolatos termékmegjelölést (organikus, laktózmentes, cukormentes, stb.) tudott felsorolni - ezeket rangsorolva az E-szám mentesség és a hazai származás bizonyultak a legfontosabbnak, ha élelmiszer-vásárlásról van szó. Ugyanakkor azokat a jelöléseket,  melyek az adott termék vagy csomagolásának fenntarthatóságát minősítik (Fair Trade, Rainforest Alliance, stb.) a fogyasztók többsége nem ismeri, és még kevesebben vannak azok (10%) akiket ezek a jelölések befolyásolnak az élelmiszervásárlás során.

A fogyasztók mindössze 39%-a lenne hajlandó többet fizetni egy környezetbarát termékért – igaz, túl mélyen itthon még nem sokan nyúlnának a pénztárcájukba. A legvonzóbb tulajdonság a műanyagmentes, újrahasznosítható vagy visszaváltható csomagolás: egy ilyen termékért a vásárlók átlagosan 10,8%-kal fizetnének többet. A vásárlási tudatosság térnyerése mellett jól látható a trend, hogy évről-évre egyre több hulladékot gyűjtünk szelektíven: a lakosság saját bevallása szerint valamivel több, mint kétharmada odafigyel a tudatos hulladékkezelésre, ami megfelelő edukációval még tovább növelhető.