Ezek az alapvető szükségleti cikkek jóval olcsóbbak külföldön: Magyarországon már meghalni is luxus

2021-ben is történtek változások egyes termékek, szolgáltatások áfakulcsában. Az újépítésű ingatlanokra ismét a kedvezményes 5 százalékos lakásáfa vonatkozik, és novemberben döntöttek arról is, hogy 5 százalékra csökkentik az elvitelre készülő ételek áfáját. Ez a különbségtétel az elviteles, és helyben fogyasztott ételek áfájában már a járvány előtt sem volt különösebben indokolt, azonban amikor az éttermek bezártak, tömegessé vált az online rendelés, teljesen tarthatatlanná vált. Ez a lépés nem csak a vásárlók, hanem a kereskedők helyzetén is javított. Nem egy termék, szolgáltatás van azonban ezeken túl is, amelyek esetében indokolt lenne, hogy csökkentett áfa vonatkozzon rá.

Magyarországon híresen magas a sztenderd - vagyis általános - áfakulcs: 27 százalékos. Ezzel az élen járunk Európában, az unión belül mindenhol alacsonyabb a legmagasabb áfakulcs. Magyarországon létezik még a 18 százalékos áfa, illetve a kedvezményes 5 százalékos, és ritka esetben a 0 százalékos adókulcs. Más országokban viszont nem csak a sztenderd, hanem a kedvezményes kulcsok is alacsonyabbak. Máltán például maga a sztenderd, ami nálunk 27%, náluk 18%, a csökkentett kulcsok pedig 7 és 5 százalékosak.

Az EU bizonyos termékek és szolgáltatások esetében biztosítja a kedvezményes áfa lehetőségét, azt azonban az országok döntik el, hogy alkalmazzák is azt - és azt sem szabad elfelejteni, hogy a csökkentett áfa is helyenként mást és mást jelent, nálunk 18 vagy 5 százalékot, de pl. Romániában 9 és 5 százalékot. A Pénzcentrum megvizsgálta, milyen termékek esetében alkalmaznak Európa más országai csökkentett áfát, ahol a magyar áfarendszer a sztenderd magas kulcsot használja.

Pelenka, ásványvíz, vágott virág, temetés

Rendszerint felmerül egyes termékekkel kapcsolatban, hogy bár alapvető szükségleti cikknek tarthatók, ha logikusan végiggondoljuk, mégsem érvényes rájuk valamelyik kedvezményes áfakulcs. Ilyenek például a női higiéniai termékek, vagy a pelenka - az áfacsökkentéssel enyhíteni lehetne a menstruációs szegénységet, illetve úgy támogatni a gyermekvállalókat, hogy egy társadalmi csoportot sem zárnak ki a jogosultak köréből.

Vagy az e-bookok kapcsán merült fel már többször az igény, kereskedői és olvasói oldalról egyaránt, hogy csökkentsék az áfát 5 százalékra, hiszen a papíralapú kiadványokra ez a kulcs vonatkozik. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése szerint a magyar kormány hajlandónak mutatkozott, hogy a digitális és az e-könyvek forgalmi adóját a papíralapú és hangoskönyvek adószintjére mérsékelje, viszont az Unió kötötte az ebet a karóhoz, hogy az elektronikus könyv nem könyvnek, hanem elektronikusan nyújtott szolgáltatásnak számít.

A pandémia viszont, ha rá tudott világítani az elviteles étel, és a helyben fogyasztott éttermi étkezés közti különbségtétel indokolatlanságára, akkor az e-bookok kapcsán is megoldást hozhat. Ugyanilyen alapon feltehetjük a kérdést, ha a mozi- és a színházjegy kedvezményes áfájú, miért ne lehetne a streaming szolgáltatás is az - hasonlóan az e-könyvhöz, hiszen mindez szabályozás kérdése. Ezen túlmenően a járvány sarkítottan mutatott rá, mi is számít alapvető szükségletnek.

Nemcsak termékekre lehet gondolni, mint az ásványvíz például, ami sok országban kedvezményes áfájú. Számos uniós tagállamban a hamvasztás adókulcsa is alacsonyabb, máshol pedig a dekorációs célt szolgáló virágokat ehet alacsonyabb áfával árulni, megvásárolni. Alapvető szükségletnek tekinthető tehát a víz, a temetési szolgáltatások, a virág? A Pénzcentrum most összegyűjtötte azokat a szolgáltatásokat és termékeket, amelyek más európai országokban - nem mindben, de egyes helyeken - csökkentett áfakulccsal vásárolhatók, vehetők igénybe, és itthon is érdemes lenne megfontolni a csökkentést.

Bölcsőtől a temetőig

Hazánkban 2002. január elsejétől kötelező a gyermekeket biztonsági gyermekülésben utaztatni az autóban. A rendelkezés 150 centiméternél nem magasabb és 12 évnél nem idősebb gyermekekre vonatkozik. A biztonságos gyermekülések átlagára viszonylag magas, éppen ezért korábban szó volt arról, hogy a biztonsági gyermekülés megvásárlását az ülések ÁFA-kulcsának csökkentésével segítsék, ám ez végül meghiúsult még 2002 előtt, és azóta sem történt meg. Van, igaz nem sok olyan európai ország, például Írország, vagy éppen Horvátország, ahol a kedvezményes adózású termékek közé tartozik a biztonsági gyerekülés.

EZ IS ÉRDEKELHET

Életveszélyes gyerekülés bukott meg a teszten: ha te is vettél, inkább ne használd

Életveszélyes gyerekülést szűrt ki az ADAC tesztje: egy balesetnél a babahordozó egyszerűen lerepülhet a magasítójáról.

A koronavírus világjárvány itthon is megnövelte a temetkezési szolgáltatók forgalmát, éppen ezért a Pénzcentrum egy korábbi cikkében már foglakozott a költségekkel, és azt találtuk, hogy a KSH legfrissebb jelentése szerint országos átlagban áprilisban 5,1 százalékkal nőttek az árak az előző év azonos hónapjához képest Magyarországon. Az árak tehát magasak és folyamatosan nőnek, holott a szeretteink eltemetése is alapvető szükséglet. Ha körbenézünk a kontinensen azt látjuk, könnyebb olyan országot van, ahol ennek a szolgáltatásnak csökkentett az áfája, mint olyan, ahol a maximumot kell fizetni utána, mint hazánkban. Luxemburgban például csak 3 százalékos adóvak terhelik meg  - Európán belül ez a legkevesebb.

Habár a távhőszolgáltatás, és a megújuló energiaforráson alapuló hőszolgáltatás áfakulcsa csupán 5 százalék, a vízszolgáltatásnak 27 százalékos az áfája, úgy mint nálunk a maximumot csak Finnországban, Svédországban, Szlovákiában, Lettországban, Litvániában és Írországban fizetik a fogyasztók.

Szintén magas az áfája a személyszállításnak itthon, ami pedig szintén alapvető szükséglet, főleg ahhoz, hogy az emberek eljussanak a munkahelyükre. A budapesti vonaljegyek egészen olcsók, ha az európai nagyvárosokat nézzük: kontinens északi országaiban az átlagos jegyár 3,99 euró, nyugaton, 2,51, délen 2,14, míg Kelet-Európában 0,94 euró. Összehasonlításképpen Budapesten 350 forintba, azaz 1,05 euróba kerül egy vonaljegy. Az európai összátlag 2,74 euró – írta korábban az Infostart.

Habár tudjuk jó, hogy működnek hazánkban a magánlakások szerelési, felújítási költségei, számlát a legritkább esetben kapunk. Ennek részben oka lehet a szolgáltatásokat sújtó 27 százalékos áfakulcs is, bár a kormányzat igyekszik fehéríteni a szektort, ennek részeként a mostani állami lakásfelújítási támogatás csak számlák ellenében vehetjük igénybe. Erről részletesen itt olvashatsz.

EZ IS ÉRDEKELHET

Lakásfelújítási támogatás: önerő nélkül is járnak a milliók, szinte ingyen adják a bankok

A támogatás maximális kihasználásához 3 millió forintnyi önerő is szükséges, mely az otthonfelújítási kölcsön nevű konstrukció biztosít már számos hazai pénzintézetnél. 

A sportesemények belépője után is 27 százalék áfát fizetünk, Romániában például csak 5 százalék, Lengyelországban 8, Franciaországban 5,5. Érdekesebb azonban a sportlétesítmények használat után fizetett áfa mértéke, ami itthon a maximális 27 százalék. Habár sokan talán nem neveznék alapvető szükségletnek a sportolást, tekintettel a magyarok egészségügyi állapotára, nem lenne talán rossz döntés csökkenteni például a konditermek belépői és az uszodabérletek árát, ahogy azt tette Lengyelország, Románia és Csehország is.

Itthon a fodrásznál is 27 százalékos áfával megterhelt számlát kapunk, már ha kapunk. Az ő terheiket jellemzően nagyon kevés EU-s országban csökkentették, szinte mindenhol a maximumot kell fizetni. Sokan ország döntött úgy, hogy az alkoholmentes italok áfakulcsát is csökkentik, Magyarország nincs köztük: hazánkban az ásványvíz, az üdítő és a gyümölcslé is 27 százalékos áfával fut.

Az eldobható pelenka ma már nem luxuscikk, sőt, könnyen belátható, hogy alapvető szükséglet, higiéniai termék (még akkor is, ha ma már léteznek környezetkímélő mosipelusok is, melyet ugyan már egyre szélesebb körben terjedtek el, általánosnak azért még nem nevezhető). Elvárható lenne tehát, hogy kisebb adóteherrel sújtva jussanak hozzá a szülők itthon is, mint Írországban, Lengyelországban vagy Ukrajnában.

A tűzifa is kifejezetten drága: a fogyasztói átlagára Magyarországon 2010 és 2020 között 162 százalékot emelkedett. Lengyelországban és Portugáliában 8 százalék áfával sújtják, szemben a hazai 27 százalékkal. Számos európai ország nem tesz különbséget a tamponok és betétek, valamint a cigaretta és az alkohol adóterhei között, miközben erre törvény szerint megvan a lehetősége.

Jellemző, hogy a nők magas adót fizetnek az intim higiéniai termékek, mint például a tamponok vagy tisztasági betétek után, mivel a legtöbb országban magas ezeknek az árucikkeknek az adókulcsa. Pedig a törvények szerint alapvető szükségleteket kielégítő termékekre engedélyezett az alacsony adókulcs, de ennek figyelmen kívül hagyásával nem hogy nem teszik szélesebb körben elérhetővé, hanem egyenesen luxusnak kiáltják ki. Erről a témáról részletesebben ebben a cikkben írtunk.

EZ IS ÉRDEKELHET

Durván megfizetik a magyarok az árát, ha nőnek születnek: ezt nem lehet letagadni

Magyarországon a legmagasabb a tampon-adó.

A kérdés azonban a másik oldalról is megvizsgálható: akik a "tamponadó" csökkentése ellen érvelnek, azok szokták feltenni a kérdést, hogy akkor a szappan, vagy a WC-papír áfája miért maradna 27%. Főként a pandiámia alatt valóban volt lehetőség megtapasztalni, mi is az alapvető, és melyek a másodlagos termékek, és a WC-papír bizonyította, hogy legalább annyira fontos és alapvető, mint az élelmiszer. Ezért nehéz igazságot tenni egyes termékek esetében, hiszen ha egyiknek csökkentik az áfáját, egy másiknak is indokolttá válik. A határokat pedig meg kell húzni valahol.