33 °C Budapest
Drasztikus drágulás jött el 2021-re: ez kerül 2,5-szer többe a boltokban, piacokon

Drasztikus drágulás jött el 2021-re: ez kerül 2,5-szer többe a boltokban, piacokon

2020. december 30. 05:36

Eltelt újabb 10 év, lassan túl vagyunk az új évezred második évtizedén. Sok minden történt, és még több minden drágult meg ez idő alatt. Vannak azonban olyan kimagasló áremelkedésen átesett termékek, szolgáltatások, amiknek az ára láttán nem csoda, hogy leesik az egyszeri magyar álla a boltban flangálva. Lelőjük a poént, a KSH hivatalos statisztikái szerint az almánál semmi nem drágult többet 10 év alatt, de azért pokolian megemelkedett az ára a cigarettának, a mozi, múzeum belépőknek, de más élelmiszereknek, és egyéb szolgáltatásoknak is. Mutatjuk mindet, de azt is (!) hogyan lehet fogyasztóként az infláció, azaz a drágulás ellen harcolni.

Ismét eltelt egy évtized, az új évezredből már a második. 10 év alatt pedig sok minden történik, többek között bizonyos termékeknek és szolgáltatásoknak az ára is kilő az égbe. Persze az infláció, mint olyan teljesen normális, egészséges velejárója egy jól működi piacgazdaságnak, de azért egy ekkora időtávon is vannak olyan termékek, amik arányosan bődületes mértékben drágulnak.

A KSH mindenki által elérhető, közel 100 terméket, szolgáltatást tartalmazó listáját, hogy ha átfutjuk, azt találjuk, hogy 6 olyan is van közte, aminek az ára

több mint a kétszeresére emelkedett 2010-2020. között.

Mutatjuk is az új évezred második évtizedének legbrutálisabb áremelkedéseit az almán át, a burgonyáig, nem kihagyva a dohánytermékeket, de a párizsit és a citromot sem. 

Durva árak jöttek el

Ahogy a grafikonból látszik, az évtized legjobban dráguló termékének a címét az alma vitte el. A magyarok kedvenc gyümölcse 2020-ban majd 2,5-szer annyiba került, mint 2010-ben . Ugyancsak több mint kétszeres árra emelkedett többféle cigerettának az ára, de a szombat esti multiplex mozijegynek az ára is.

Ezekhez képest majdnem kétszer akkora (1,8-szoros) áremelkedésen ment keresztül a narancs, a párizsi felvágott kilója, de például a Nemzeti Sport újság is. Mutatjuk is, pontosan hány forintba kerültek ezek a termékek átlagosan 2010-ben, illetve 2020-ban.

Ahogy az árakból látjuk, a csúcsdráguló alma kilója 200 forintról majdnem 500 forintra ugrott. A mozijegy ára egy ezressel drágult, de a legtöbb cigarettának az átlagára is 800 forinttal megugrott. Ugyancsak majdnem egy ezressel kerül ma többe egy kiló párizsi felvágott, mint 2010-ben, de súlyos száz forintokkal mérik ma drágábban a citromot is, mint hajdanán.

Ha végigtekintünk a top 10-es listán, akkor láthatjuk, hogy a mindjárt mögöttünk hagyott évtizedben a legbrutálisabban dráguló termékek 50 százaléka, 

azaz a lista fele élelmiszer volt.

Olyan alapvető gyümölcsöké például mint az alma, narancs vagy olyan zöldségeké, mint a burgonya. Ezen élelmiszerek mellett hangsúlyon növekedett a cigaretták átlagára is, de mint láttuk, a mozijegyeké is. 

Volt még drágulás azért bőven

Ha a top10-es dráguláson túltekintők, még mindig maradtak olyan termékek, szolgáltatások, amiknek az ára 50-70 százalékkal magasabb lett az elmúlt évtizedben. Ezekből összesen 12-őt számoltunk össze, a következőket:

Ahogy a listán látjuk, szintén magas 70-százalékos dráguláson ment át a fejes káposzta, az olaszfelvágott kilója, de a múzeumi belépőjegy is. A listán pedig az is látszik, hogy a legjobban dráguló termékek, szolgáltatások második topjára már két szolgáltatás is felfért. Nevezetesen a férfi hajvágás, és a személygépjármű vezető tanfolyam. Mindkettő 60 százalékkal lett költségesebb 10 év leforgása alatt.

Ugyanígy elég tetemes áremelkedést élhettek át azok is, akik odahaza tűzifával vagy brikettel fűtenek. Ezek a fűtőanyagok is felfértek ugyanis a top20-as évtizedes drágulási listára. Ahogy például a fél literes vodka vagy a szabványméret levél belföldre is. 

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

Az árlistán látszik, hogy például a vezetői tanfolyam 80 ezer forinttal lett drágább 10 év alatt, de a tűzifa mázsája is több lett 1 500 forinttal, ahogy a briketté is több mint 3 000 forinttal drágult. Eközben az olaszfelvágott kilójáért is majd egy ezressel többet kell ma kicsengetni, de fél liternyi vodka is több mint 1 100 forinttal többe kerül átlagosan ma, mint 2010-ben. 

Egy kicsit az inflációról

Az infláció persze önmagában nem probléma, minden piacgazdaság szerves része, sőt, a normális szinten tartása még üdvözítendő is. Magyarországon bár a 2020-as adatok még nem ismertek, de a KSH hivatalos statisztikáiból kiszámolható, hogy 2010-2019 között a teljes, összesített infláció 27,65 százalékos volt. Ez azt jelenti, hogy 9 év után

12 765 forint volt szükséges ahhoz, hogy hogy a 2010. évi 10 000 forint értékénél legyünk.

A hivatalos magyar adatról azt lehet mondani, hogy világviszonylatban normálisnak tekinthető. Ugyanígy normálisan tekinthető, de azért a teljes inflációnál nagyobb mértékben, 36,84 százalékkal drágultak az élelmiszerek 9 év alatt. Míg például a szeszes italok és a dohányáruk 82,12 százalékkal. 

Az látszik tehát az évtizedes statisztikából, hogy bár a 9 éves teljes infláció valahol 30 százalék környékén mozog, azért jócskán akad olyan termékekből, szolgáltatásokból amik ennél az értéknél brutálisabban drágulta. Az éllovas alma kilója például több mint háromszor annyival drágult, mint az összesített inflációnál amúgy is magasabb élelmiszerinfláció. De ugyanez mondható még el sok más, az infógrafikáinkon szerepelő termékről. 

Verjük át az inflációt!

A legegyszerűbben úgy lehet megragadni, hogy amennyiben a kereslet nagyobb mértékben nő a kínálatnál, úgy az értékesítői oldalnak áremelkedést érdemes alkalmaznia, hiszen ugyanazt a termékmennyiséget már magasabb áron is megvásárolnák a fogyasztók. Ez történik Magyarországon is: a reálbér-emelkedés miatt jelentős növekedés állt be a keresletben, amit a termelékenység-növekedése nem tudott lekövetni.

A fundamentális okok között említhető, hogy az MNB az alacsony kamatokkal pörgeti a gazdaságot, az olcsón a gazdaságba pumpált pénz ugyanakkor túlkeresletet támaszt, így aztán az árak is nőnek. Ennek, és még több együttes hatásnak köszönhető, hogy az infláció ilyen magas. Még ennél is nagyobb áremelkedéstől viszont alighanem nem kell félnünk, mert az MNB kezében ott van a fegyver, hogy szükség esetén beavatkozzon, és letörje az inflációt, és egyben a forintgyengülést is megakadályozza. Bármennyire ódzkodik egyelőre az MNB, ha tartósan magas lesz az infláció, akkor lépnie kell.

Fontos tudni azt is, hogy a KSH az inflációs kosarat szerint állítja össze, hogy egy átlagos fogyasztó leginkább mire költi a jövedelmét. Átlagos fogyasztó azonban nem létezik, így az inflációt célszerű egyénileg eltérőnek értelmezni.

Éppen ezért fogyasztóként is érdemes reagálni az inflációra. A Pénzcentrumon például hónapról, hónapra beszámolunk arról, hogy milyen képzeletbeli, ám személyre szabott bevásárlókosarak drágulnak inkább. Ez nyílván attól függ, hogy ki vásárol inkább olyan termékeket, amiknek felmegy az ára.

Ebből pedig az is következik, hogy ökölszabályként a fogyasztó is tehet azért, hogy őt magát kevésbé érintse a drágulás. Mégpedig úgy, hogyha valami nagyon megdrágul, akkor próbálja úgy megváltoztatni vásárlási szokásait, hogy a csúcsdrága termék helyett inkább olyat vásárol, aminek nem lőtt ki rakétaként az ára.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
NAPTÁR
Tovább
2021. július 31. szombat
Oszkár
30. hét
EZT OLVASTAD MÁR?