Többet árt mint használ? Ezt mindenkinek tudnia kell a szelektív hulladékgyűjtésről

Annak ellenére, hogy Magyarországon 2014 óta elkülönítetten kell gyűjteni a háztartási hulladékot, és már házhoz jönnek a szelektív gyűjtők is, a statisztikák szerint a 2017-ben keletkezett műanyag csomagolások újrahasznosítási aránya mindösszesen 32% volt. A maradék - közel 70% - lerakón, hulladékégetőben vagy a természetben végzi, ahol több száz év alatt bomlik le, vagyis csak darabolódik. Ezeket a korántsem fényes hazai számokat egyrészt az is indokolhatja, hogy máig tartja magát a városi legenda, miszerint a szelektív gyűjtőkbe dobott hulladékot a szemetesek úgyis összeöntik végül a többi szeméttel. Ez tényleg csak legenda, hiszen Magyarországon több mint 100 cég foglalkozik újrahasznosítással és még vannak kihasználatlan kapacitások is. Másrészt a többfrontos szemléletformálási törekvések ellenére sincs mindenki tisztában azzal, hogy mit hova kell dobni. 

A köznapi értelmezése szerint azokat az anyagokat nevezzük szemétnek, amelyek nemcsak számunkra váltak haszontalanná, de a termelésben, hasznosításban sem tudják már semmilyen célra felhasználni. Ezzel szemben hulladéknak nevezzük azokat az anyagokat, amelyek számunkra haszontalanná váltak ugyan, de anyagfajtánként különgyűjtve még másodlagos nyersanyagként hasznosíthatók valamely termelési, gyártási folyamat során. Ilyen például a PET palack is. Emiatt is fontos, hogy otthonunkban is ügyeljünk a szelektív hulladékgyűjtésre: az általunk kidobásra ítélt csomagolóanyagok, palackok, dobozok szelektív gyűjtése sok erőforrást kímélhet meg.

A kidobott PET-palackok jelentős részéből alacsonyabb feldolgozottságot igénylő termékek, így például műanyag szőnyeg, pántszalag, geotextília, plüss játékok belső tömése, illetve polár pulóverek készülnek. Megfelelő tisztaság és vegyszeres mosás esetén új palackok készítésére is alkalmas lehet a PET hulladék. De akár mi magunk, kreatív módon otthonunkban is felhasználhatjuk a flakonokat: madáretetőt, kerti lámpást vagy tölcsért készíthetünk belőlük. 

A szelektív hulladékgyűjtés országonként változik - ma Magyarországon a papírt, a műanyagot és fémet gyűjthetjük külön otthonunkban, az üvegeket pedig a gyűjtőszigeteken. Mégis, sok esetben hiába készül valami műanyagból, fémből, vagy papírból, nincs helye a neki való szelektívben. Ilyen például a zsíros, szennyezett ételdoboz; a blokk; a villanykörte; de még az étel házhozszállításkor használt hungarocell-szerű fehér ételhordó sem. Figyeljük a közszolgáltatók tájékoztatóit, a termékek használati útmutatóit, a gyűjtőedényeken szereplő eligazításokat, és ne akarjuk azokat felülbírálni!

A kartondobozokat pedig összehajtva, összekötözve a gyűjtők mellé tehetjük. Éljünk az üzletekben biztosított visszaadási és csere lehetőségekkel: az elektromos és elektronikai készülékek, elemek, gyógyszerek, növényvédő szerek és csomagolások térítésmentesen leadhatók. Továbbá igénybe vehetjük a speciális gyűjtő/átvevőhelyeket és hulladékudvarokat akkumulátor, gumiabroncs és használt sütőolaj elhelyezésére. Mindemellett legyünk tudatos vásárlók és biztassuk erre a környezetünkben élőket is: csak annyit és olyasmit vásároljunk, amire tényleg szükségünk van.