4 °C Budapest

Ennyivel drágult a termőföld ára tíz év alatt: majdnem minden megyében

2019. június 18. 20:36

2018-ban 13 százalékkal több tranzakció keretében 2 százalékkal kevesebb termőföld cserélt gazdát, mint egy évvel korábban. Az árak emelkedése immár bő évtizedes távlatban töretlen, így a tavalyi 9 százalékos drágulás alapján elmondható, hogy egy hektár, 2010-ben vásárolt termőföld ára 2018-ra összességében már átlagosan két és félszeresére emelkedett - derül ki a NAV ingatlanforgalmi adatbázisát feldolgozó legfrissebb OTP Termőföld Értéktérképből. 

A 2017. évi 1,199 millió Ft/ha-ról tavaly 1,312 millió Ft/ha-ra, 9 százalékkal nőtt az eladott termőföldek átlagára hektáronként. A legjobban (28 százalékkal) Veszprém megyében emelkedtek az árak. Somogy és Komárom-Esztergom megyékben is 15 százalékot meghaladó mértékű volt a drágulás. Egyedül Nógrád megyében látunk (4 százalékos) termőföldár csökkenést.

A legdrágább megye tavaly ismét Békés lett, 1,818 millió forintos átlagos hektárárral, s még Tolna, Hajdú-Bihar, Győr-Moson-Sopron és Fejér lépi át a másfél milliós szintet. 2018-ban már csak három megye hektárára maradt egymillió forint alatt: Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Zala. Tavaly a legjobban, 28 százalékkal Veszprém megyében nőtt a termőföldek átlagára hektáronként

- mondja Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője. Művelési áganként vizsgálva az árak alakulását, 2018-ban legnagyobb mértékben, 21, illetve 16 százalékkal a kert-gyümölcsös és a szőlőterületek drágultak. Az erdő-fásított és gyep kategória 9 százalékát végül a szántóföldek - 2017 után valamelyest csekélyebb mértékű - 7 százalékos árnövekedése követte.

A termőföld-piac - a 2017-es látványos visszaesés után - tavaly érezhetően élénkült. A megelőző évi 39 ezerről 2018-ban 44 ezerre, 13 százalékkal nőtt az adásvételek száma. A tranzakciószám hat megyében csökkent, legnagyobb mértékben, 57 százalékkal Pest megyében; további öt megyében (Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar és Vas) csupán néhány százalék volt a visszaesés. A másik végletet három megye (Zala, Jász-Nagykun-Szolnok és Somogy) adja, ahol meghaladta az 50 százalékot a forgalom élénkülése.

A forgalmat az adásvételekben érintett teljes földterület mérete alapján vizsgálva - a növekvő tranzakciószám ellenére - 2 százalékos csökkenést látunk 2018-ban. Több adásvétel történt tehát kisebb területen, azaz átlagosan jóval kisebb földterületeket értékesítettek, mint 2017-ben. Ez már második éve tartó folyamat. Az OTP Termőföld Értéktérképe szerint 2018-ban nagyjából 49 ezer hektár termőföld cserélt tulajdonost adásvétel keretében.

Míg 2016-ban hét megyében is meghaladta a forgalom a tízezer hektárt, 2017-ben és 2018-ban egyetlen megye sem volt ekkora eladási volumen közelében.

A legnagyobb területet, összességében mintegy hatezer hektárt Bács-Kiskun megyében értékesítették 2018-ban. A másik véglet Komárom-Esztergom és Pest megye, ahol ezer hektár alatt maradt a forgalom. Az eladott termőföld-terület nyolc megyében nőtt az elmúlt évben, a legnagyobb arányban, 64 százalékkal Zala megyében. Pest megyében viszont majdnem ugyanilyen mértékű, 63 százalékos volt a visszaesés.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Az országos forgalom 73 százalékát adó szántó művelési ágban nem változott tavaly a forgalom, azaz nagyjából ugyanakkora (~35,7 ezer ha) az eladott szántóterület mérete, mint 2017-ben volt. Minimális csökkenést (-1 százalék) látunk az erdő-fásított területeknél, ugyancsak minimális növekedést (1-2 százalék) a kert-gyümölcsös és a szőlő művelési ágban, míg a gyepterületek forgalma 20 százalékkal esett vissza.

A termőföld évtizedes múltra visszatekintve stabilan növeli árát.
Valkó Dávid rámutatott:
Érdekes a lakáspiaccal összevetni, hogy amennyiben egyszerűen értéknövelő befektetésként vizsgáljuk, melyik szegmens hogy teljesített az elmúlt években. Egy hektár, 2010-ben vásárolt termőföld összességében átlagosan két és félszeresére növelte árát 2018-ra. Ugyanezen idő alatt egy átlaglakás nagyjából felével drágult

Szabó István, az OTP Agrár ügyvezető igazgató helyettese így értékelte a piacot:

A 2018-as piaci folyamatokon is jól látszik, hogy a birtok aprózódás szabályozás nélkül vészesen zajlik tovább, a jövőben pedig nem várható olyan koncentrált állami kínálat, mint amilyen 2016-ban volt. Ugyanakkor a hazai termőföld forgalmat továbbra is lassítja a következő Európai Uniós költségvetési ciklus agrártámogatásra vonatkozó bizonytalansága. A termőföld immár évtizedes távlatban töretlen áremelkedése azonban tovább folytatódhat. 

A szakember úgy látja, hogy ennek legfőbb okai között megtalálható a területalapú támogatások rendszere, a termőföld jövedelmének (a haszonbérleti díjnak) az adómentessége, a gabona kedvező ára, a jövedelmező és biztonságos alternatív befektetések korlátozott száma (noha ezen az Államkincstár kínálata javíthat majd a közeljövőben), valamint nem utolsó sorban a rendkívül kedvező kamatkörnyezet és a termőföld vásárlásához rendelkezésre álló forráskínálat, azaz a bankok élénk agrár aktivitása.

NEKED AJÁNLJUK
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2025. december 10. szerda
Judit
50. hét
December 10.
Az emberi jogok napja
Ajánlatunk
EZT OLVASTAD MÁR?