Kisvállalkozások ezrei mehetnek tönkre: eltűnhet a sarki kisbolt is

A minimálbérek manapság jobbára a kis- és középvállalkozásokról esetén relevánsak - írja közleményében a blokkk.com. Bár minden vállalkozást érintett valamilyen mértékben a 2017-es és 2018-as minimálbér-emelés, de minél kisebb egy vállalkozás, annál nagyobbat szorított rajta. És most jön a következő kettő, hiszen 2019 mellett 2020-ról is megállapodtak a munkavállalók és a munkaadók.

Kiskereskedelmi eladók bérrangsora: nagy a szakadék

A kisboltos eladók, árufeltöltők, pénztárosok, raktárosok között csekélyebb a bérkülönbség, mivel az eddigi jelentős minimálbéremelések gyakorlatilag egységes korlátot húztak alulra, de a munkaerőhiány is szorgosan dolgozik körükben, így egy szint alá menni nem szerencsés, hiszen akkor felmondhat az eladó. A legkisebb kiskereskedelmi vállalkozók körében, akik 5-9 főt foglalkoztatnak, a legnagyobb havi átlagkereset 189 ezer forint, amit a benzinkutasok vihetnek haza. A legrosszabbul az autókereskedés fizet, 169 ezer forinttal. Ezen nem kell csodálkozni, mivel nem csak a szalonokról van szó, hanem a használtautó kereskedésekről is. A használtautósoknál egyébként új világ kezdődik majd, amikor a használt autók műszaki és egyéb adatai nyilvánosak lesznek bárki számára, valószínűleg alaposan megváltozik majd a piac.

A bérkülönbség a legkisebb boltoknál 20 ezer forint. Mindezt egyébként a blokkk.com szerint érdemes lenne megnéznie a szakszervezetnek is, aki még mindig csak ott tart, hogy csak az átlag felett fizető multik fizetéseit veszi számításba. Olyan megjegyzés is elhangzott már, hogy 200 ezer alatt nincs bér a boltokban, pedig úgy néz ki, hogy van.

Az 50 fő alatti kiskereskedelmi vállalkozásokat együtt nézve, akik kisvállalkozásnak számítanak, itt sem sokkal jobb a helyzet. Itt már fordult a kocka és az autókereskedés fizet a legjobban a maga 207 ezer forintos átlagával (nagyobb a szalonok súlya), 200 ezer felett pedig rajta kívül csak a benzinkutasok keresnek (206 ezer forinttal). 195 ezer forint, az új szakmai bérminimum felett nincs senki, az illatszeres és a könyvárus az, akik alulról súrolják a lécet, a maguk 194 ezer forintjával. Itt a bérolló egyébként már sokkal nagyobb, 30 ezer forint.

A középvállalkozásoknál (létszám alapján 50-249 fő között) már valamivel magasabb bérekkel találkozhatunk. Meg kell jegyezni, hogy ez egy szűkebb, kisebb létszámú szakmai kör. Itt a bérolló már hatalmas, 87 ezer forint. Ez nagyon tág, a bolttípusok eladóinak többsége pedig 200 ezer forint felett kapja a bérét.

Bérmeglepetések a kisboltosoknál: a Józsefvárosi piac jobban fizet a butiknál

Meglepő, de a ruhapiaci eladók átlagkeresete a kisboltos fizikai dolgozók rangsorában a negyedik (egy eléggé széles holtversenyben), 182 ezer forinttal, eközben a ruhaboltos eladó átlagkeresete 176 ezer forint. És még nincs vége, mert a használt cikk bolt eladója is ennél többet visz haza, 181 ezer forintot. Tegyük hozzá, vannak szakmák, ahol nem kötelező a szakképesítés, ilyen például a ruházati - vagy a könyvértékesítés, de például egy élelmiszerbolti eladónak kell a bizonyítvány. Ez azért befolyásolja a béreket is.

A kisboltok halárusa is az élbolyban tanyázik a kicsik között, úgy egyébként a teljes boltos bérrangsorban az utolsó. A bútoráruház eladója sem hátul, hanem előrébb helyezkedik el például. És a karácsonyi ajándékvásárlás éllovasai közül, ha már túl is vagyunk rajta, ahol a forgalom nagyja az év végi időszakhoz kötődik, a könyvesbolti és a játékbolti eladó is hátra szorult a kisboltos bérrangsorban, 171 ezer forint körüli havi átlaggal. Az illatszeres eladó a kisboltban a bérrangsor hátsó fertályában kullog, miközben a teljes bérrangsorban sokszor volt már dobogós, vagy éppen éllovas is. Ez is csak arra világít rá, hogy a nagy- és kisboltosok eladói között tetemes a bérkülönbség.

A kisboltosok bérrangsora végül a következő (az 5-9 főt foglalkoztató vállalkozások alapján, hozzátéve az 50 fő alatti kis- és az 50-249 fő közötti boltos középvállalkozásokat):

A kisboltosoknak fájni fog a minimálbér-emelés

A bolti fizikai dolgozók több mint fele (a 144 ezer főből 81 ezer fő, 56 százalék) a kis- és középvállalkozásoknál keresi meg a kenyérre valót. Jókorák a bérkülönbségek a boltos világ egészét nézve, hiszen az 50 fő alatti kiskereskedelmi és a 250-től számított nagykereskedelmi dolgozók bérkülönbsége 65 ezer forint. És a legkisebbeket, az 5-9 fős kisboltokat nézve már 73 ezer forintos az olló a 250 főnél nagyobb nagyvállalkozások átlaga között.Az átlag a következő:

A kereseti lehetőségeket persze számos tényező befolyásolja. A boltosok egy év alatt 16 százalékkal emelték a fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresetét, de ez csak a létszám megtartásához volt elég (a nagyságrendet nézve). De a bért ki is kell fizetni valamiből, az pedig a bevétel, amiből sok más kiadást is fedezni kell. Számít a már említett szakképesítési követelmény, a részmunkaidő aránya, a nyitva tartás hossza (főleg vasárnap, amikor egyébként a boltok többsége zárva tart, de aki nem, az fizethet vasárnapi pótlékot).

A munkaerő piaca is piac, így a boltos is, az eladó is mérlegelheti a boltos munka nehézségét. Van ilyen, sokat számít, például mennyi árut kell emelgetni, mennyi a vásárlószám, azaz mennyi munkát kell belefektetni az adott munkakörbe (nyilván ez más egy élelmiszerboltban, vagy egy autószalonban). És döntő az is, hol helyezkedik el a bolt: kis-, vagy nagytelepülésen, az eladóknak milyen állásválogatási lehetőségeik vannak, mit engedhetnek meg maguknak és mit vállalhatnak.

A túlóráztatás is számít, a munkaerőmozgás viszont elképesztően nagy a boltokban, így a kiskereskedelmi vállalkozóknak egyébként is érdemes körültekintéssel bánni az eladókkal.