Kamu kürtőskalácsok lepték el az országot: mutatjuk, hogy ismerd fel őket

Korábban több helyen megjelent a sajtóban, hogy a Földművelésügyi Minisztérium nyáron megalkotta azt a szabályrendszert, amely alapján a kürtőskalácsot sütni kéne hazánkban. Mivel lapunknak többszöri ígéretük ellenére sem küldték el a pontos leírást, ezért kénytelenek voltunk a már máshol megjelent információkra támaszkodni. Ezek alapján a kürtős kalácsnak általános jelleggel

• kelt tésztából, 

• sütődorongon,

• hősugárzó mellett kell megsülnie,

• legalább 17 cm magasnak és

• a belső átmérőjét tekintve 5 cm szélesnek kell lennie.

A külső máznak fényesnek és ropogósnak, a tésztájának pedig egyenletesen átsütöttnek, puhának és foszlósnak kell lennie.

A szabályozás két kategóriát különböztet meg. Az egyik a hagyományos, a másik pedig a vásári változat. A hagyományos változat csak vaníliás, diós, mandulás vagy fahéjas bevonattal készíthető. Kakaós, csokis vagy például kókuszos bevonat csak a gyengébb minőségű, azaz a "vásári" megjelölésű verzión lehet.

A fentiek alapján a Pénzcentrum szerkesztőségének vállalkozó szellemű tagjai nyakukba vették a várost (és az országot), és egy viszonylag komplex pontozólappal a kézben elindultak kürtőskalácsárusokat kérdezgetni arról, hogy akkor most margarin, vaj vagy olaj felhasználásával, tejből vagy tejporból, illetve tojásból vagy tojásporból készült-e a portékájuk.

Nem az állaggal volt gond

A jó hír, hogy mindenhol viszonylag készségesen válaszolgattak a kérdéseinkre. Olcsó poén, de egy csirkés gyorsétteremteszten nem biztos, hogy minden helyen ennyi kérdést fel mertünk volna tenni, pláne, ha amúgy helyben akartuk volna megenni a csirkedarabokat.

Na de visszakanyarodva az eredményekhez. Négy helyen teszteltük a kürtőskalácsot. Az Allee bevásárlóközpontnál, a Vörösmarty téren, a Bazilika előtti Szent István téren és egyetlen vidéki helyszínként az egri Dobó térivásár is bekerült a tesztbe.

Megnyugtató, hogy az összes helyen kelt tésztából, sütődorongon, hősugárzó mellett sült ki a kalács, ráadásul méretbeli problémák sem voltak. Mindenhol 17 centiméternél magasabb volt a termék, a belső átmérője pedig meghaladta az 5 centimétert.

A tészta állaga illetve a külső cukormázborítás teljesen vagy nagyjából rendben volt majdnem minden esetben, egyedül az Egerben tesztelt kürtőskalácsról kellett megállapítanunk, hogy a tésztája bizony hagyott maga után kívánnivalót. Tesztelőnk leírása szerint

A kürtős kalácsokkal a problémát nem is feltétlenül a tésztában vagy a külső borításban kell keresni, hanem, hogy nem volt sehol sem megjelölve, hogy a vásárolt árucikk másodlagos, tehát vásári kategóriájú, pedig 

Készítettünk egy összefoglaló táblázatot, amelyből kiderül, hogy mik voltak azok az okok, melyek miatt nem tekinthettük hagyományosnak a tesztelt kürtőskalácsokat.

A hagyományos minőséghez egyébként a Bazilika előtt vásárolt kürtőskalács állt a legközelebb. Esetükben ugyanis vajat és tejet használtak a tésztához, ám tojás helyett tojáspor került a süteménybe, ami miatt őket is csak a vásári kategóriába tudtuk sorolni.

Azon persze lehet vitatkozni, hogy mennyi értelme van ilyen részletességgel szabályozni, hogy mi számít egyáltalán kürtőskalácsnak, ha viszont egy minisztérium kiad egy ilyen típusú leírást, akkor talán megfontolandó lenne azt nyilvánosan elérhetővé tenni, de legalább a sajtó munkatársainak kiadni, ha kérik. A tájékoztatáson túl pedig az ellenőrzés is fontos lenne, ha már felállították ezeket a szabályokat.