Hiába a magasabb fizetés, erre alig költünk többet

2017 elejétől 27 százalékról 18 százalékra csökkent a vendéglátás jelentősebb részében az áfa (bár az értelmezéssel, hogy helyben kell készíteni, elfogyasztani, asztal mellett, széken ülve, sok volt a baj), ennek ellenére nem tudtak több enni-innivalót rátukmálni a vendégekre. Az éttermi árak pedig emelkedtek is. A munkahelyi vendéglátás viszont növekedett, ahol egyébként maradt a 27 százalékos áfakulcs - írja a blokk.com

A vendéglátás teljes piaca 2016-ban túllépte az ezer milliárd forintot, ami a boltos élelmiszer vásárlásoknak mintegy 30%-a (így együtt számolva több mint négyezer milliárd forint megy el a családi költekezésben enni-innivalókra). Vendéglátóhelyből eközben több van, mint élelmiszerboltból, mivel előbbiek száma 52 ezer, utóbbiaké viszont csak 41 ezer.

A bevétel nőtt ugyan a vendéglátóhelyeken, de ez csak az áremelkedésnek volt köszönhető az elmúlt hónapokban, a vendéglők mennyiségben (változatlan áron) mért értékesítése 2017 első félévében összességében nem változott.

Érdekes módon a munkahelyi vendéglátás forgalma bővült jelentősebb mértékben, de ehhez azért hozzátartozik, hogy 2016-ban több mint 10 százalékkal visszaesett, tehát volt honnan kikapaszkodni. A vendéglőknek viszont június volt az első jó hónapjuk, ami annyiban hasonló a boltos kereskedelemhez, hogy ott is a félév vége, a május-június volt az erős, ami felfele húzta a mérleget. Úgy tűnik, hogy a családok a 10 százalék feletti béremelések révén kapott magasabb fizetéseket csak a félév vége felé kezdték nagyobb mértékben költeni.

A vendéglősök sokat panaszkodtak a múlt év vége felé, hogy számukra szinte elviselhetetlen teher a minimálbérek emelése. A vendéglátás egyik sajátossága, hogy sok a kisvállalkozás, akikről köztudott, hogy szűkre szabott a mozgásterük pénzügyekben, ráadásul munkaerő- és munkaigényes szakterület.

A vendéglátásban a statisztika szerint korábban is jóval a nemzetgazdaság átlaga alatt mozgott a fizikai dolgozók fizetése, ez pedig 2017-ben nem változott, sőt, az olló nőtt is néhány ezer forinttal. Figyelembe kell venni azt is, hogy a 160 ezer forintos szakmai minimálbér itt is csak a szakképzett szakács, cukrász, pincér részére kötelező, a többieknek nem. Ráadásul a vendéglátásban van egy olyan szabály is, hogy a szakképzettséget igénylő területeken egy műszakban elég egy fő szakképzett szakács, cukrász, vagy pincér, a többieknek elég, ha csak tudnak, papír nem kötelező hozzá.

Az átlag mögött ráadásul vannak különbségek. Sok a részmunkaidő is, hiszen a vendéglők igazán rá vannak szorulva a rugalmas nyitvatartásra és munkaszervezésre.