Őrület: darabokra törte a futár a neten rendelt lapostévét

A KÖFE közleménye szerint az egyik esetben a fogyasztó egy nagy értékű műszaki cikket rendelt az interneten, és mikor az megérkezett, azt látta a kibontás után, hogy a termék sérült, annak ellenére, hogy ő új készüléket rendelt.

Egy másik, hasonló esetben az történt, hogy a fogyasztó szintén interneten rendelt, élt 14 napos elállási jogával, de a vállalkozás a terméket sérülten vette át, ezért nem a teljes vételárat, csak annak arányos részét fizette vissza a fogyasztónak, aki hiába reklamált, hogy ő épen adta fel a terméket.

Egy harmadik esetben pedig a fogyasztó jelezte a külföldi székhelyű vállalkozásnak, hogy a készülék, amit nem sokkal korábban vásárolt, meghibásodott, az pedig futárt küldött érte, hogy a szervizbe juttassa a terméket. A szerviz véleményében azonban azzal szembesült a fogyasztó, hogy a szerviz a készüléket mechanikai sérüléssel vette át. A hibáról fényképet is csatolt a szerviz, így a fogyasztó be tudta azonosítani, hogy ez a sérülés biztosan nem volt a készüléken a feladáskor.

Mit tehet a fogyasztó?

Valamennyi esetben a legfontosabb, ami minden esetben létfontosságú, hogy dokumentálni kell azt, hogy hogyan, milyen állapotban adták fel a fogyasztók a szállítandó terméket. E nélkül nem fogják tudni igazolni azt, hogy a sérülés az út során, vagy korábban, még a fogyasztó birtokában történt. Ma már szinte minden fogyasztó zsebében fényképezőgép funkcióval is rendelkező telefon van, amit érdemes használni, mert ezzel kényelmesen be tudják biztosítani magukat a fogyasztók a hasonló helyzetekre.

Fontos az is, hogy tisztában legyenek vele, ki az, aki a szállítást biztosító vállalkozással jogviszonyban áll, vagyis ki az, aki panasszal léphet fel vele szemben.

Az első és a harmadik esetben az a közös, hogy a szállítást az a vállalkozás szervezte, akitől a fogyasztó a készüléket vásárolta, illetve a szerviz, aki a fogyasztó kifogását ki szerette volna vizsgálni. Ezekben az esetekben a szállító cég a vállalkozással állt jogviszonyban, így az ő hibájáért vagy mulasztásáért a fogyasztó semmiféleképpen sem lehet felelős, és amiatt nem is érheti hátrány.

Ezzel szemben a második esetben a visszaszállítást a fogyasztó szervezte, a saját költségén és a saját elhatározásából. Ennek két következménye is van a fogyasztóra nézve. Az egyik, hogy a vállalkozásnak, akihez a termék érkezett, nem kell figyelembe venni azt, hogy a készülék nem a fogyasztó hibájából sérült. A másik pedig az, hogy a fogyasztó közvetlenül jogosult fellépni a szállítást végző vállalkozással szemben, és annak üzletszabályzata és az általános szabályok alapján kártérítést vagy kompenzációt kérhet. Ehhez azonban tudnia kell igazolni azt, hogy a feladott termék a feladáskor még jó állapotban volt, és a kicsomagoláskor már sérült volt, tehát az nem a fogyasztó és nem is a címzett hibájából sérült meg.

A bosszúságok elkerülése érdekében a KÖFE az alábbi tanácsokat adja a fogyasztóknak:

• 1. Bármikor adnak fel értéket, közvetlenül a becsomagolást megelőzően készítsenek róla fényképet, hogy igazolni tudják, milyen állapotban adták át a szállító cégnek a terméket.

• 2. Ha terméket kapnak házhozszállítás útján, akkor azt még a szállító jelenlétében bontsák ki, és amennyiben sérült, erről a tényről azonnal vegyenek fel jegyzőkönyvet.

• 3. Amennyiben értékes tárgy szállítására kötnek szerződést, feltétlenül előre tájékozódjanak a vállalkozás üzletszabályzatáról, vagy általános szerződési feltételeiről, és tudják meg, hogy pontosan milyen feltételekkel adhatják fel a csomagot, hogy arra a vállalkozás felelősséget vállaljon. Az esetleges kártérítés érvényesítésének pontos feltételeit és menetét is ismerjék meg előre.