Tízmilliárdokba kerül a vasárnapi nyitvatartás: ki fogja ezt kifizetni?

Megszületett egy ajánlás május 6-án két szakszervezet és egy gazdasági érdekképviselet részéről arról, hogy a vasárnapi pótlék 100 százalékos legyen. A szakszervezetektől érthető a törekvés, de hát egy vállalkozásnak, mielőtt dönt, számolnia is kell, miből mennyit lehet kifizetni. Ajánlott pontosan számolni, különben a nagy aggódás nagy bukáshoz vezet. A Pénzcentrum friss információi szerint egyébként a fix emelés helyett egyfajta sávos bérpótlék-rendszert alakíthatnak ki.

Mennyien dolgoznak most a kiskereskedelemben?

A kiskereskedelemben (boltokban, áruházakban) dolgozók létszáma a KSH adatai szerint a következő:

• foglalkoztatottak száma: 369 ezer fő
• ezen belül
• alkalmazottak száma: 187 ezer fő
• alkalmazottakból fizikai dolgozók száma: 138 ezer fő
• alkalmazottak: a négy főnél többet foglalkoztatóknál

Vasárnap (ezt csak becsülni lehet, mivel ilyen nyilvános adat nincs) 35-40 ezer bolt nyit ki, mintegy 80 ezer foglalkoztatottal a pultok, pénztárak mögött a 140 ezer üzletből, tehát a többség zárva van. Ennek alapján az ajánlás a vasárnap zárva tartóknak kedvez, hiszen alaposan megnehezíti a nyitva tartók dolgát.

Mennyi bérköltséggel számolhatnak?

2015-ben januárhoz képest decemberre 182 ezer forintról 198 ezer forintra nőtt a kiskereskedelem alkalmazottainak a havi bruttó átlagkeresete. Ezen belül a fizikai dolgozóké 145 ezer forintról 157 ezer forintra nőtt. Az évközi béremelések nyomán a kiskereskedelemben az alkalmazottaknak kifizetett keresettömeg (az összes kereset összege) 381 milliárd forintra nőtt 2015-ben, a 2014. évi 360 milliárd forintról, a KSH adatai szerint. Az elmúlt években ekkora növekedés nem volt, a közterhekkel együtt pedig a növekmény 30 milliárd forint körül mozog.

Az 50 százalékos bérpótlék teljes költsége 25-30 milliárd forintra becsülhető a kiskereskedők számára. (Ez azt is jelenti, hogy ezt az összeget 2015-ben az évközi emelésekkel oda is adták az alkalmazottaknak). A 100 százalékos bérpótlék ennek a kétszerese, ha ugyanannyian nyitnának ki, ez viszont nem valószínű.

Mindehhez az is hozzátartozik, hogy a kiskereskedelemben a bérköltség az összes saját költség felénél is több (az eladott áruk beszerzését nem számolva), tehát a legérzékenyebb költségtényező.

Ez aztán ügyetlenkedés a javából

A három szervezet ajánlása így fogalmaz:

Nos, a vasárnapi boltzár idején kizárólag az 5 szabadon választható vasárnap volt 100 százalék a vasárnapi pótlék, más esetekben maradt a régi 50 százalék. Így a benzinkút, a gyógyszertár, a piacok, vásárok, pályaudvarok üzletei az év összes vasárnapján csak 50 százalékos pótlékot fizettek, hasonlóképpen az újságos, virágárus, a kizárólag pékárut, tejterméket árusító üzletek is (utóbbiak déli 12 óráig alkalmazottal a pult mögött kinyithattak).

A Kúria korábbi állásfoglalása alapján ráadásul a bevásárlóközpontok rendeltetésük szerint tarthatnak nyitva vasárnap, ugyanúgy, mint például a vendéglátóhelyek, így esetükben nem kötelező az 50 százalékos vasárnapi pótlék. A kizárólag a hétvégi pihenőnapokra felvett részmunkaidősök számára úgyszintén nem volt (és ma sem) kötelező a 100 százalékos vasárnapi pótlék.

Emelkedhet a pótlék, de majd más csökken

A jog nem zárja ki, hogy akár ajánlás, akár a piac ereje nyomán a törvényben előírt 50 százalékos pótléknál többet fizessenek, ezzel nincs is baj. De akinek sok a 100 százalékos vasárnapi pótlék, az majd lecsökkenti a valamilyen formában majd létező cafeteriát és visszafogja a következő béremelést. A pótlékot lehet a törvény erejével emelni, de a dolgozók bérét már a piac szabályozza (persze, a minimálbéreket nem számítva).

A legnagyobb kárvallottak a kisvállalkozások lennének a 100 százalékos vasárnapi pótlékkal: minél kisebb egy bolt, annál keservesebb a béreket kitermelni. Ráadásul egy friss hír szerint még mindig sokan nem adnak nyugtát, amiből az is következik, hogy a bér egy részét zsebből intézik, lényeges, hogy ez sem számít bele a nyugdíjba.