Mennyit költünk élelmiszerre? Mennyiből élnek a legszegényebbek?

A Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint 72 ezer forintot költött havonta az átlagember 2015. első félévében. A KSH fogyasztási célú kiadásaiban minden költekezés benne van, akár élelmiszert, ruhát vesz valaki, vagy lakásra, közlekedésre, vendéglőre, vagy éppen mozira, színházra költi a pénzét.

Az elmúlt időszakban évről-évre nőtt a költekezés mértéke, a legnagyobbat 2015-ben ugrott, pontosan 5 675 forinttal emelkedett, a KSH havi adatait nézve:

Mire, mennyit költünk?

A legnagyobb szelete a költekezésnek az élelmiszervásárlás. Ehhez hozzá lehet számítani az élvezeti cikkeket, a maga 2 493 forintjával, ami naponta - még mindig egy főre számítva - 82 forintot jelent. A második legnagyobb szelete a költekezésnek a lakásfenntartás, háztartási energia, ami 2015. első félévében 16 471 forint volt. Közlekedésre ennek a felét költjük, ez éppen 8 ezer forint.

Szépen nőtt 2015. első félévében a ruházati költekezés a KSH kiskereskedelmi (bolti, áruház) statisztikája szerint. De hát úgy tűnik, hiába, mert a legkevesebbet még mindig ruhára költünk, ráadásul így volt ez a korábbi években is (az oktatás sajátos területét most nem számítva). A ruhavásárlások értéke azonban így is szépen gyarapodott, most 2 170 forint volt, egy évvel korábban - 2014. első félévében - 1 754 forint.

Bőven akad különbség

A fizetéseket nézve a legszerényebb keresettel rendelkezők átlagos havi költekezése mindössze 41 ezer forint. A legtehetősebbek ezzel szemben fejenként 134 ezer forintot vettek elő a pénztárcájukból.

Az élelmiszervásárlásokban kisebb a különbség, hiszen a kisebb keresetűek számára ez a legfontosabb tétel, amire ügyelni kell, így ők 13 ezer forintot hagynak az élelmiszerboltokban, a jobban eleresztett nagykeresetűek viszont már 28 ezer forintot.

A legszegényebbek ruhára ezer forintot fordítottak havonta, a leggazdagabbak bő négy és félezer forintot. A legnagyobb a különbség a kulturális, szórakozási kiadásokban figyelhető meg, ahol nyolcszoros az eltérés a legjobban és a legrosszabbul keresők között.

Nem mindegy az sem, hogy hol él valaki. A legtöbbet a fővárosiak költik el havonta, 97 ezer forintot, szemben a falun élők 60 ezer forintjával. Élelmiszerre fejenként átlagosan 20 ezer forintot költenek a budapestiek, a falun élők viszont nem is maradnak le ettől olyan nagyon, hiszen náluk ez a kiadási tétel 18 ezer forint. A legnagyobb különbségek a szórakozással összefüggő kiadásokban vannak, három és félszeres, négyszeres eltérésekkel.