Botrány! Ezer éve lejárt szavatosságú konzerveket árultak

A hatóság szakemberei 718 kg lejárt szavatosságú élelmiszert azonnal megsemmisítettek, az üzlet működését további intézkedésig megtiltották, a feltételezhetően meghamisított dátumjelzésű élelmiszerekből pedig - további vizsgálatok lefolytatásához - mintát vettek. A piactéri üzlet átvizsgálását követően 2011. szeptember 30-án a hatóság munkatársai a vállalkozó raktárában is ellenőrzést tartottak. Összesen mintegy 5800 db (2900 kg) terméket foglaltak le és semmisítettek meg.

Az eredeti jelölések eltávolításához különféle módszereket alkalmaztak: egyes esetekben a konzervdobozok fedlapját fémszínű festékkel festették le, így takarva el az eredeti dátumjelzést, majd a konzervdobozokra új dátumot nyomtattak. Más termékeknél a nyomtatott dátumjelölésnek csak 1-1 karakterét mosták le vegyszerrel, majd írták át, pl. 2010-ről 2013-ra. Példátlan eset, hogy egy eredetileg 2002-ben lejárt meggybefőtt minőségmegőrzési idejét 2013-ra változtatták, azaz 11 évvel meghosszabbították.

Az ügyben a hatóság rendőrségi feljelentést tett. A vállalkozó több milliós bírságra számíthat.

Ez is élelmiszerhamisítás

A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) korábbi tájékoztatása szerint kimeríti az élelmiszerhamisítás fogalmát az, amikor átcímkéznek egy-egy terméket, önkényesen meghosszabbítják a minőségmegőrzési/fogyaszthatósági idejét. Az is ide tartozik, ha valaki illegálisan átcsomagolja az élelmiszert, ha nem engedélyezett összetevőket alkalmaz (például tiltott színezék, tartósítószer használata; paprika vagy fűszerek rákkeltő festékkel történő színezése).

Hamisításnak minősül az eredetvédett termékek hamisítása (például pármai sonka, feta sajt), a nem biotermék biotermékként való forgalmazása, a lejárt alapanyagokból történő élelmiszer-előállítás, a nem emberi fogyasztásra szánt hús forgalmazása emberi fogyasztásra, sőt, a metanol tartalmú szeszes ital gyártása, forgalmazása is.

Az egyik legkényesebb termék, a méz esetében a hamisítás azt jelenti, hogy a mézgyártáshoz nem használható anyagokból (cukorszirup, aszkorbinsav, enzimek) méznek nevezett terméket állítanak elő, forgalmaznak.

Az élelmiszerhamisítással kapcsolatos felderítést az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságainak kerületi hivatalai végzik, a teljes élelmiszerlánc területén - beleértve az élelmiszer-kereskedelem és forgalmazás területét is. Munkájuk során együttműködnek a társhatóságokkal, a Nemzeti Adó-és Vámhivatallal (NAV), valamint a rendőri szervekkel.

Bár a felmérések szerint a magyar fogyasztó leginkább utcai árusoktól vagy piacokon jut hamis élelmiszerekhez, ezek a termékek gyakorlatilag a teljes kereskedelemben előfordulhatnak, akár a legnagyobb áruházláncok polcain is - például a hamis méztermékek.

Bár pontos hazai adatok nem állnak rendelkezésre, az biztosan tudható - a NAV információi alapján-, hogy a kereskedelemben feltárt élelmiszerhamisítások száma növekvő tendenciát mutat az Európai Unió területén.