Mibe kerül egy előrehozott választás?

Persze a legjobb eset az lenne - legalábbis a költségek szempontjából - , ha egyáltalán nem lenne új szavazás. Amennyiben a parlament egy konstruktív bizalmatlansági indítványt fogadna el a kormányfővel szemben, úgy három-nyolc napon belül a képviselőház tisztelt tagjainak arról kellene döntenie, hogy az indítványban megjelölt új személyt elfogadják, vagy sem. Amennyiben igen, úgy új kormányfő lép a régi helyébe, ha mégsem, úgy az államfőnek lehetősége van újabb személy kijelölésére.

Ha a parlamenti csatározások közben elvérezne a miniszterelnök-csere (mert a Tisztelt Hát legalább ötven százaléka nem támogatja az új jelöltet), akkor új választásra kerül sor. A kiírásra az államfőnek 40 nap áll rendelkezésére, s a választást innentől számított 40 napon belül le kell folytatni.

A magyar választás nem olcsó dolog, ezt minden alkalommal megállapítják a szakértők. A legutóbbi országgyűlési választás két fordulója 6,6 milliárd forintba került; a szintén tízmilliós Portugáliában mindezt 2,5 milliárd forintnak megfelelő euróból sikerült megoldani. A statisztikai adatok szerint a 2005-ös európai parlamenti választás valamint a 2006-os önkormányzati választás egyaránt 4,3 milliárdba került, míg egy országos népszavazás 2,9 milliárd forintot szippantott fel.

A Fidesz 2007-ben tett ésszerűsítési javaslatai közzétételekor úgy látta a választási logisztika, a nyomdai és a választási informatika területén mutatkoznak a legnagyobb kiadások. Akkori javaslataik szerint már a borítékos rendszer kiiktatása is jelentős költségmegtakarítást hozna, ráadásul sokkal környezetkímélőbb megoldás is lenne, ha a választók csak félbehajtják a szavazólapot és úgy dobják be az urnába és nem borítékba rejtik a személyes véleményeiket. Ez azonban még mindig csak néhány százezer forinttal csökkenti a költségeket...

Ha azonban most írják ki a választásokat, nem hogy a boríték árát nem fogjuk megspórolni, de újabb milliárdokat hajítunk ki az ablakon. Az egyetlen takarékos megoldás az lehet, ha az európai parlamenti választásokkal együtt tartják az új országgyűlési szavazást is

Bár az uniós parlamenti választás egyfordulós, az országgyűlési pedig kettős, mégis komoly összegeket lehet megtakarítani, ha a két választást együttesen tartják. Az Országos Választási Iroda adatai szerint 2006-ban 32 498 fő vett rész az országgyűlési szavazáson szavazóbiztosként, ami a mostani 15 ezer forintos költségtérítést figyelembe véve több mint 487 millió forintot tesz ki költségként. Vagyis ha csak a személyi kiadásokat nézzük, máris csaknem félmilliárd forinttal több marad az államkasszában, mint amit egy előrehozott választás indokolttá tenne. Az ajánlószelvények, értesítők postázása állampolgáronként 48 forintba kerül: ennek költségei feleződnének, ha a két választásra egyazon időben kerülne sor.

Mivel a kormányzó MSZP szavazatgyűjtő ajánlata a kisebb parlamentről nem valószínű, hogy elfogadásra kerül, mielőtt Gyurcsány lemond, így esélytelen, hogy a közeljövőben lecsökkent létszámú parlament igazgassa a dolgaink. Ennek köszönhetően a költségvetési irányzat sem változik a választások tekintetében. Vagyis ha új kormányzópártról szeretnénk szavazni, kénytelenek leszünk elfogadni, hogy a mai körülmények között legjobb esetben is fejenként legalább 600, de inkább  7-800 forintot verünk el az új szavazásra, csak azért, hogy legalább fél év elteljen, mire valaki megtalálja az utat, ami kivezet a kátyúból.