Kínai turisták árasztják el a világot!

A gyorsan fejlődő országok alapjaiban változtatják meg az idegenforgalmi iparágat, ami az elmúlt ötven évben így is rendkívül sokat fejlődött. A hatvanas években jelentek meg a világon az első olcsó légi közlekedést biztosító társaságok, valamint az "all inclusive" ajánlatok, amelyek a növekvő háztartási jövedelmek mellett kiszélesítették az utazóközönség számára az elérhető célpontok körét.

A második lökést az internet megjelenése és elterjedése jelentette, ezzel ugyanis jelentősen leegyszerűsödött az utazásszervezés mind az irodák, mind az utazóközönség számára. A haramadik, most végbemenő változást Kína, India, Oroszország, Brazília, Dél-Korea, Vietnám és Dubai gyors fejlődése generálja, akik utazási célpontok mellett utazókként is jelentősen hozzájárulnak az idegenforgalom fellendüléséhez.

Dubai a legjobb példa ennek szemléltetésére. Az Egyesült Arab Emirátus olajkészletének csak igen kis százalékával rendelkező ország időben felismerte a turizmusban, és üzleti utazásokban rejlő potenciált, és erre az iparágra helyezte a hangsúlyt. Pálma alakú szigetek, egyedülálló 7 csillagos szállodák, és fedett sípályák építésével eljutottak odáig, hogy mára az ország GDP-jének 30 százaléka a turizmusból származik. De a tervek között szerepel a világ legnagyobb utasforgalmát lebonyolító repülőtér megépítése 2017-ig, valamint egy Disneyland-hez hasonló Dubailand felállítása is 2015-ig - ahogy azt az Economistból megtudhatjuk.

Forrás: ENSZ, Economist

Rendkívül nehéz azonban megjósolni a jövőt ebben az ágazatban, ugyanis a turizmus fokozottan érzékeny a gazdasági sokkokra, természeti katasztrófákra és a terrorizmusra egyaránt. Az azonban szakértők szerint is szinte bizonyosra vehető, hogy a gazdag nyugati országok lakosai nem lesznek olyan megbízható forrásai az utazóközönségnek, mint korábban.

Kik lesznek az új utazók?

Ennek ellenére több európai nagyvárosban kedvezményekkel próbálják becsalogatni a hotelekbe az amerikai utasokat, például úgy, hogy egy az egyben váltanak dollárt euróra foglaláskor, de még így is 15 százalékkal visszaesett az idei első negyedévben a WordlHotels hotel-marketing lánc bevétele.

Európában ennél kedvezőbb valamivel a helyzet, ha másért nem is, hát a kedvező euró-dollár árfolyam miatt. Az egyre bővülő fapados kínálat, a kilenc taggal bővült schengeni övezet, valamint számos idei európai rendezvény (foci eb, zaragozai szakvilágkiállítás, stb.) fellendíthetik a turizmust, és az EU megőrizheti vezető iparági szerepét. Persze az olajárak emelkedéséből származó károkat az európai turizmusban tevékenykedők is megérezték, az easyJet például 57,5 millió fontos veszteséről számolt be márciusban az elmúlt hat hónapra vonatkozóan, ami egy évvel korábban csak 17,1 millió fontot tett ki.

Ahhoz tehát, hogy az iparág fenn tudja tartani a korábbi évek növekedési ütemét, elkerülhetetlen a fejlődő piacok felé nyitás. A McKinsey szerint a fejlődő országok vásárlóereje a 2006-os 4000 milliárd dollárról a következő évtizedben 9000 ezer milliárdra emelkedhet, ami már a nyugat-európai szintet súrolja. Ennek egy részét pedig utazásra fogják fordítani.

Ezt több vállalat igyekszik ki is használni. A Marriott szállodalánc például 65 új hotelt tervez építeni 2011-ig a Közel-Keleten, a Radisson hoteleket tulajdonló Carlson pedig Indiában 50 hotellel, Kínában pedig 10-zel szeretne terjeszkedni a jövőben.

Mint már említettük, nem csak utazási célpontokként jelentek meg a palettán ezek az országok, de maguk is jelentős számú utazóközönséget generálnak. Tavaly például 47 millióan utaztak külföldre, 1,6 milliárd utat pedig hazájukban bonyolítottak le, de a WTTC becslése szerint a kínaiak utazás iránti kereslete a következő 10 évben megnégyszereződik majd, amivel a második helyre kerülnek az USA-t követve.

De nem csak a fejlett országok készülnek már most a közelgő kínai turistaáradatra, a mexikói légitársaság például május végén kezdi indítani közvetlen járatát Shanghai-ba, de Vietnám és Thaiföld is több kínai utasra számít.

Indiában valamivel lassabb a turizmus fejlődése, mindössze 5,5 millió külföldi látogatta meg a Taj Mahal és a Himalája országát, kevesebben, mint ahányan Bulgáriába utaztak. Ez elsősorban a rossz infrastruktúrának köszönhető.

Újabban a nyugati országok körében felmerült az aggodalom a turizmus által okozott természeti károk miatt, mivel az iparág mintegy 5-6 százalékkal járul hozzá a széndioxid kibocsátáshoz. Márpedig a feltörekvő országok turisztikai iparága sokkal inkább a növekedésben, mint a környezetvédelemben érdekelt, ami nem vetít előre túl sok jót a kibocsátás-csökkenést illetően.