Többet utaztunk mint tavaly - a Balaton ismét nyerő

A legtöbbet a Közép-magyarországi régióban élők utaztak, 46 százalékuk töltött több napot házon kívül, őket a Dunántúlon, majd pedig végül az ország keleti felében élők követik. A Dél-alföldi régióban például csupán a lakosság 23 százaléka volt ilyen szempontból aktív.

A keleti országrészben élők az átlagosnál gyakrabban indokolták az utazások elmaradását anyagi okokkal. Az országos átlagot tekintve a lakosság 40 százaléka anyagi, 22 százaléka egészségügyi okokból nem utazott, 13 százalékuk a szabadidő hiánya miatt maradt otthon. A nem utazók hatoda pedig úgy nyilatkozott, hogy általában szokott utazni, de az adott hat hónapban erre nem volt lehetősége.

Az utazások száma az adatok szerint erős kapcsolatot mutat a háztartásokban élők számával, gazdasági helyzetével és az adott személyek életkorával. Az egy- és a négynél több tagú háztartások általában ritkábban utaznak. Az egyedülállóknál az utazási aktivitás attól függően változik, hogy az adott magánszemély gazdaságilag aktív-e.

A korosztály szerinti csoportokat tekintve megállapítható, hogy a 64 év felettiek ritkán utaznak, a többi korosztály között azonban nem lehet releváns különbséget felfedezni. Annál nagyobb eltérést mutat az utazási aktivitás a családi gazdasági helyzete szerint. Míg a nyaralóval, vagy második otthonnal rendelkező háztartásokban élők 70 százaléka utazott el több napra, addig ugyanez az arány a másik oldalon csupán 26 százalék.

2007 első félévében összesen 12 millió alkalommal utaztak belföldre a magyar állampolgáruk, ez 7 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A 12 millió utazás alkalmával 46 millió napot töltöttek a magyarok idegen helyen. Az utóbbi érték 10 százalékos növekedése egyet jelent azzal, hogy az idei év első hat hónapjában növekedett az utazások átlagos időtartama.

A legtöbb időt a Balatonnál és rokonlátogatással töltötték az utazók, 43 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy rokonoknál volt és csupán 30 százalékuk fordította szórakozásra, pihenésre, sportolásra idejét. Ennek egyenes következménye, hogy az éjszakázási lehetőségek között dominál a rokon, vagy ismerős által biztosított szálláshely.

A többnapos utakat választó magyarok összesen 130 milliárd forintot költöttek erre a célra, ez folyó áron 15 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Egy utazó átlagosan 2800 forintot költött naponta. Persze ez az érték azoknál, akik rokonoknál vagy ismerősöknél szálltak meg alacsonyabb (1600 forint), a szórakozás és pihenés esetében pedig magasabb. A legdrágábbnak a hivatalos és a wellnessutak bizonyultak.