Átvert az ügyvéd? Keményen visszavághatsz!

Alapvetően egy ügyfél akkor fordulhat a kamarához, ha kifogásolja az általa megbízott ügyvéd tevékenységét. Ennek alapja lehet többek között, ha az ügyvéd nem a megbízás szerint járt el, azaz például nem ment el a tárgyalásra, késedelmesen nyújtotta be a fellebbezést vagy éppen nem tájékoztatta megfelelően kliensét.

Az eljárás megindítása egy levéllel történik, melyben leírjuk a kamarának, hogy pontosan mi történt, mi a kifogásunk, valamint csatoljuk a megbízásról szóló dokumentumot. (Utóbbira azért van szükség, mert a vizsgálathoz látni kell, mire kapott megbízást az ügyvéd ügyfelétől.)

A vizsgálat alapvetően két szakaszból áll: a vizsgálati szakaszban a kamara szakértői mérlegelik, hogy megalapozott-e a panasz. Ez alapvetően a levél és a csatolt dokumentumok alapján történik, ám előfordulhat, hogy már ebben a fázisban is szükség van tanúk meghallgatására. (A panasz beérkezéséről az ügyvéd értesítést kap és 8 napon belül írásban észrevételt tehet a kamara felé, melyben akár el is ismerheti hibáját.)

Amennyiben a panaszt megalapozottnak ítélik meg, a kamara elnöke megindítja a fegyelmi eljárást, mely tárgyalás során tanúkat és szükség esetén szakértőket is meghallgathatnak.

Az eljárás alá vont, illetve elmarasztalt ügyvédek listája semmilyen formában nem nyilvános, a konkrét ügyről ugyanis csak teljes egészében lehetne nyilatkozni vagy sehogy. Mivel minden részlet feltárása sértené az ügyfél jogait, ezért nincs semmilyen felvilágosítás. Az sem lehetséges, hogy ügyfélként egy adott ügyvédről leinformálódjunk.

A tapasztalatok szerint Budapesten éves szinten 400-500 panasz adódik, melyek mintegy fele indukál vizsgálatot, majd 25-30% torkollik fegyelmi eljárásba. 2006-ban a fővárosi kamara 210 fegyelmi határozatot hozott (melyben van az előző évről áthúzódó ügy is), ezek negyede megszüntető, 150-160 esetben viszont marasztalásra került sor.

A kamara által alkalmazható szankciók alapvetően 3 csoportba sorolhatók: megrovás, pénzbüntetés (mely maximum 300 ezer forintig terjedhet) és a rettegett kizárás. Utóbbi létezik felfüggesztett formában is, mely esetben 3 éven belül bármilyen fegyelmi vétség automatikusan kizárást von maga után. A direkt kizárás esetén az adott ügyvéd 10 évig nem folytathat hazánk területén ügyvédi tevékenységet. (A 2006-os budapesti fegyelmi eljárások 20%-a végződött megrovással, mintegy 40% pénzbírsággal és 20 esetben felfüggesztett vagy direkt kizárást kapott a bepanaszolt ügyvéd.)

A kamarai eljárás nem húzódhat túl sokáig, a törvény szerint ugyanis a panasz beérkeztétől számított 90 napon belül le kell zárni az ügyet. Ez az időtartam maximum egyszer 90 nappal hosszabbítható meg az ügy bonyolultságára hivatkozva, ez azonban egyáltalán nem jellemző.

Felvetődhet persze a kérdés, hogy mire jó ez az egész eljárás, ha az eredménye úgysem lesz nyilvános és esetleg csak sima megrovással zárul. Nem árt tudni, hogy a bíróságok kártérítési perekben elfogadják ezt a fegyelmi határozatot, így nem kell a bizonyítást az elejéről kezdeni. Amennyiben a hivatkozott és kifogásolt ügyvédi cselekmény egyben bűncselekmény is, akkor előbb a büntető eljárást kell lefolytatni, a kamarai fegyelmi csak ezután következik.

A leggyakoribb panaszok közé tartozik, hogy az okiratszerkesztés során az ellenjegyzés szabályait nem tartják be az ügyvédek (pl.: nem a jelenlétükben írják alá a szerződést, mert azt kiadják a vevőnek vagy az eladónak), de előfordul olyan is, hogy nem szerzik be a tulajdoni lapot egy adott adásvételi szerződés megírása előtt, vagy egyszerűen "csak" szakszerűtlenül készítik el a szerződést. Nem túl gyakori eset, de előfordult már, hogy megállapítottak fegyelmi vétséget alaptalan per vállalása miatt, amikor például a bíróságon az ügyvéd ingatlan adásvétel esetén szóbeli megállapodásra hivatkozott, mivel írott szerződés nem volt.

Összességében tehát elmondható, hogy az eljárás megindítása semmiképp sem hiábavaló, ha a fentiek alapján is úgy érezzük, nem ezt vártuk volna az ügyvédtől és a megbízása ellenére kifogásolható módon járt el.