Ha beismered, megúszhatod a bírságot!

Érdemes tudni, hogy a magyar jogszabályok szerint spam-nek a kéretlenül, elektronikus úton, előzetes hozzájárulás nélkül küldött, hirdetési tartalmú levelek számítanak. A hirdetés azonban nem jelenti azt, hogy mindenképpen valamilyen áru vagy szolgáltatás megvételére kell buzdítani, 2006. január 1-jétől ugyanis kitágult ez a kör, így mára egy szociális jellegű felhívás is minősülhet spam-nek. Mindennek az a magyarázata, hogy a címzettek számára a fő sérelmet nem maga a tartalom jelenti, hanem az, hogy előzetes hozzájárulásuk nélkül kaptak levelet.

A kéretlen elektronikus levelek területét a 2001. évi CVIII. törvény szabályozza, a 2006. január 1-jei módosítások értelmében pedig az NHH-nak van joga lefolytatni az eljárást. A gyakorlatban mindez állampolgári bejelentéssel kezdődik, azt azonban tudni kell, hogy jelenleg egy meglehetősen szűk, jogtudatos réteg indítja az eljárásokat.

December 1-jéig mintegy 250 eljárás indult, a karácsony előtti hetekben azonban nagyon felpörgött a forgalom, így az év végére az összesített szám elérheti a 350-et is. Az NHH minden esetben azt vizsgálja, hogy a levél küldője rendelkezett-e a címzett írásos hozzájárulásával. Amennyiben nem, akkor megállapítják a jogsértést és az esetek többségében elmarasztalással zárul az ügy.

A hatóság elvileg 50 ezer és 500 ezer forint közötti pénzbírságot állapíthat meg, a spam terjedése ellen azonban az NHH munkatársa szerint sem ez lenne a megoldás. Az interneten böngészőknek semmiképp nem tanácsos minden oldalon megadniuk e-mail címüket, hiszen így nagy az esélye annak, hogy illetéktelen hozzáférnek a címükhöz. Az elővigyázatossághoz egy spam-szűrő beszerzése is hozzá tartozik, ezzel az eszközzel azonban a legtöbben nem élnek...

Az esetek többségében főleg kisebb cégek követik el a jogsértéseket, akik nem is ismerik a jogszabályt. Az NHH minden esetben a fokozatosságot helyezi előtérbe a szankciók megállapításánál, a tömegesség mellett mérlegelik a spam-elési időszak hosszát is. (A tömegességre a bejelentések számából tudnak következtetni.)

A kisebb, tudatlanul jogsértő cégek általában megússzák egy elmarasztalással, miután beismerik tettüket és nyilatkoznak, hogy a jövőben nem élnek ezzel az eszközzel. A visszaesőket és a jogsértő tevékenységet huzamosabb ideig folytatókat természetesen szigorúan megbünteti a hatóság. Az NHH tavaly nyár közepéig 2 millió Ft feletti bírságot rótt ki, azóta azonban ez a szám is felpörgött.

Akad persze olyan is, aki nem ismeri el a jogsértést, hanem arra hivatkozik, hogy valami gonosz vírus kerítette hatalmába a számítógépét, ami magától folyamatosan ontotta a leveleket. Szinte standard kifogás, hogy névrokon vagy a konkurencia küldte a leveleket, de akadt olyan is, aki egy egyelőre betanítatlan kollégára hivatkozott...