Megússzák a csempészek

Amennyiben Románia és Bulgária ma csatlakozna az Európai Unióhoz, a Vám- és Pénzügyőrségnek 100-110 büntetőeljárást kellene megszüntetnie. Ezeket az eljárásokat a két országból becsempészett áruk miatt folytatják - írja a Népszabadság.

A VPOP illetékesei szerint a szóban forgó ügyekben megközelítőleg 1,1-1,4 milliárd forint értékű vámáru sorsát vizsgálja a pénzügyőrség. Ám ha Románia és Bulgária is uniós tagállam lesz, megszűnik a közösség, és e két ország között is a vámhatár, az áruk és a szolgáltatások ellenőrzése nélkül, szabadon mozoghatnak, amiből egyenesen következik, hogy román és bolgár viszonylatban csempészetről sem beszélhetünk többé.

A csempészetre vonatkozó törvény azt is kimondja, hogy főszabályként a tett elkövetésekor hatályos törvényeket kell alkalmazni, kivéve ha a jogszabályok a bűncselekmény végrehajtása után a terheltre nézve kedvezően változtak. Annál kedvezőbb változás pedig, mint hogy egy cselekmény nem bűncselekmény többé, aligha képzelhető el.

Az intézkedést - azaz a büntetőeljárások megszüntetését - Bárándy Péter igazságügy-miniszter törvényesnek, Lendvay Ildikó, az MSZP frakcióvezetője vérlázítónak nevezte. Aztán, mint minden "vérlázító ügy", egy idő után ez is a feledés homályába veszett.

A vámőrség ugyan ígéretet tett arra, hogy az uniós csatlakozás révén bűntelenné vált csempészektől vámigazgatási eljárás keretében behajtja az államot megillető, be nem fizetett vámokat, adókat és járulékokat. Csakhogy a szóban forgó ügyekben érintett cégek többségének semmiféle vagyona nem volt. Nem egy társaság élén hajléktalan ügyvezető állt, aki havi pár ezer forintért bármit aláírt, amit elé tettek. Az ilyen és hasonló, jól szervezett csempészbandáktól pénzt behajtani szinte lehetetlen. A vámőrségnek a megszüntetett büntetőügyekben érintett cégek köztartozásainak nagy részét mindmáig nem is sikerült behajtania.

A VPOP-nál most attól tartanak, hogy Románia és Bulgária uniós csatlakozása napján megismétlődik mindaz, ami Magyarország belépésekor történt. Információink szerint néhány ügyben a vámnyomozók már tapasztalják is, hogy a gyanúsítottak és védőik időhúzásra játszanak; olyan szakértői vizsgálatok elrendelését kezdeményezik például, amelyek eredménye a személyi felelősség megállapítása szempontjából nem nagy súllyal esik a latba, viszont időigényes.