Súlyos kór pusztít hazánkban: minden hatodik gyermek érintett

Többször foglalkoztunkmár azzal a témával, hogy Magyarországon elképesztően sokat néznek az emberek televíziót. A Nielsen közönségmérés áprilisi adatai szerint egy átlagos tévénéző 263 percet nézte a tévékészüléket naponta, ami nagyjából 4 óra 23 percnek felel meg. Bár az idősebbek jelentősen többet ülnek a tévé előtt, mint a fiatalok, az átlagos tévézéssel töltött idő 4 és 17 éves kor között is 150 perc, tehát két és fél óra. Természetesen ezen idő alatt nemcsak műsorokat néznek, hanem reklámokat is.

Áprilisban a második legtöbbet hirdető szektor az élelmiszeripar volt Magyarországon, csak a kereskedelem előzte meg, az is elhanyagolható mértékben. Amennyiben viszont termékosztályokra bontjuk a reklámokat, akkor viszont már egyértelmá az élelmiszerkereskedelem előnye, elérésben közel 16 százalékot vert rá a második helyezett hiteltermékekre.

Konkrét termékeket a Nielsen áprilisi kutatásában nem, csak a 2018 első negyedévéről szóló elemzésében találunk, de nincs okunk azt feltételezni, hogy radikális változás történt volna egy hónap alatt a reklámösszetételben. 2018. január és március között, a gyorsan fogyó árucikkek között (ilyenek többek között az élelmiszerek, a tisztítószerek és a kozmetikai termékek is) az öt legnagyobb reklámelérést produkáló termékosztály a 4 éves kornál idősebb lakosság körében 

• a szeletes csokoládé,

• a puding, tejalapú desszert,

• a kávé,

• a fogkrém és 

• a bonbon volt.

A fenti adatok alapján egyértelmű, hogy a legtöbbet hirdetett élelmiszerek nem esnek az egészséges kategóriába. Ez többek között azért is probléma, mert Magyarországon nagyon magas az elhízottak aránya, a többek között ebből adódó szív- és érrendszeri megbetegedések pedig vezető haláloknak számítanak. Hazánkban az OECD adatai szerint 2013-14-ben a 15 éves gyerekek 16 százaléka volt elhízott vagy túlsúlyos, 2001-2002-ben pedig ez az arány még csak 12 százalékos volt, a helyzet tehát egyre csak romlik (2015-ben a felnőttek között még rosszabb volt ez az érték, 30 százalék, amivel a negyedik legelhízottabnak számít Magyarország az OECD-tagok között).

Van összefüggés a reklámok és a túl sok evés között?

Ha állandóan élelmiszerekről néznek reklámokat a gyerekek, az eredményezheti azt, hogy többet esznek, amitől pedig elhízhatnak. A Yale Egyetemen 2009-ben végeztek egy kutatást, ami azt vizsgálta, hogy milyen összefüggés lehet az ételekről szóló reklámok és a gyerekek étkezési szokásai között. A kísérlet keretein belül külön-külön 118 gyereknek vetítettek le egy részt egy népszerű Disney-sorozatból. A vetítés alatt a 7 és 11 év közötti gyerekek egyedül voltak, ugyanakkor kitettek nekik egy pohár vizet illetve egy kis ropogtatni valót.

A gyerekeket két csoportra bontották. Az egyik csoportba tartozó gyerekeknek a vetítés közben ételreklámokat mutattak, a másik csoportba tarozóknak viszont más típusú hirdetést vetíttek le. Az Egészség Pszichológiája (Health Psychology) című folyóiratban 2009-ben publikált eredmények szerint 

A kutatók cikkükben kiemelték, hogy egyéb változók, például a gyerekek életkora, testsúlya, neme, etnikai hovatartozása illetve, az, hogy mikor evett utoljára, nem voltak hatással az elfogyasztott ropogtatnivaló mennyiségére.