Komoly hidegzuhany érheti a befektetőket: a legújabb állami szigorítás durván felverheti az árakat

A törvénymódosítások értelmében a szerencsejátékokat és a dohánykereskedelmet is felügyelő SZTFH kapott közvetlen felügyeleti jogkört a befektetési arany piaca felett. Fontos tisztázni, hogy ez a kategória a magas tisztaságú, kimondottan befektetési célt szolgáló aranytömböket és érméket jelenti. A szabályozás tehát nem vonatkozik az ékszerekre, a dísztárgyakra vagy az ipari aranyra. Míg a fémhulladékok kereskedelmét továbbra is a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tartja szemmel, a befektetési arany piaca mostantól teljesen különálló, önállóan felügyelt területnek számít.

Kalmár Lídia, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners szakértője rámutatott, hogy a januári változások drasztikusan szűkítették a legális kereskedők körét. A jövőben csak részvénytársaságok vagy korlátolt felelősségű társaságok forgalmazhatnak befektetési aranyat. Ehhez legalább 150 millió forintos jegyzett tőkére és egy fizikai üzlethelyiségre van szükség.

További feltétel, hogy a cég tényleges tulajdonosának feddhetetlennek kell lennie. Emellett a vállalkozásnak legalább két, gazdasági felsőfokú végzettséggel rendelkező munkatársat is foglalkoztatnia kell. A szigorítás ugyanakkor a magánszemélyeket nem érinti. Ők továbbra is szabadon, engedély nélkül adhatják-vehetik egymás között az aranyat, feltéve, hogy ezt alkalomszerűen, és nem üzletszerű formában teszik.

A piaci szereplőknek 2026. március 31-ig kellett megszerezniük az új engedélyt, még akkor is, ha a korábbi szabályok alapján már rendelkeztek ilyennel. A szabályszegőkre az SZTFH a jogsértés súlyától függően 500 ezer és 100 millió forint közötti bírságot szabhat ki.

A szigor célja a piramisjátékok, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának visszaszorítása, de a jogszabály aggályos pontokat is tartalmaz. A hatóság például elkobozhatja az engedély nélküli kereskedelemhez használt eszközöket akkor is, ha azok nem a jogsértő tulajdonában vannak. A szakmai szervezetek szerint a magántulajdon alkotmányos védelme miatt a magánszemélyek jogszerűen vett aranya nincs veszélyben. A törvény szövege azonban ezen a téren egyelőre hiányos, ami felesleges bizonytalanságot szül.

A hatóság emellett jogosulttá vált az engedély nélkül hirdető, jellemzően külföldi kereskedők online felületeinek blokkolására is. Bár ez a lépés a fogyasztóvédelmet és a hazai, szabályozott cégek versenyegyenlőségét szolgálja, a gyakorlatban a magyar piac bezárkózásához vezethet. Ha a hazai engedély kiváltását elkerülő külföldi szereplők kiszorulnak, a kínálat jelentősen csökkenhet. Ez a folyamat az árak emelkedését és a vásárlói választék szűkülését hozhatja magával.

A cégekre háruló adminisztrációs teher szintén jelentősen megnőtt. A kereskedőknek rendkívül részletes nyilvántartást kell vezetniük a készleteikről és a tranzakcióikról. Ez magában foglalja a vevők és eladók pontos személyes adatait, valamint adóazonosító jelét vagy adószámát is. Az SZTFH felé negyedévente kell jelentést tenni a forgalomról. A jogszabály azonban nem tisztázza egyértelműen, hogy a vásárlók személyes adatait milyen mélységben kell átadni a hatóságnak. Emiatt a cégeknek egyelőre az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) szabályaira kell támaszkodniuk, de a helyzet jogalkotói egyértelműsítést igényelne.

Összességében az új szabályozás valóban növelheti a piac biztonságát, és visszaszoríthatja a visszaéléseket. Ugyanakkor a szakértő is kiemeli, hogy a túlzott szigor, az aprólékos adminisztráció és a magas belépési küszöb hosszú távon a piaci verseny leépüléséhez vezethet. Ahhoz, hogy a befektetési arany megőrizze vonzerejét Magyarországon, a szigorú felügyelet mellett érdemes lenne gazdaságpolitikai ösztönzőket is bevezetni. Ilyenek lehetnének például a kedvezőbb adózási feltételek, amelyek támogatják a megtakarítókat, és megőrzik a piac kiegyensúlyozott működését.