Kiviharzott a Cápák között stúdiójából Lakatos István: durván kiakadt a dúsgazdag befektető

A Cápák között című üzleti showműsor nyolcadik epizódja is tele volt meglepetéssel. Hatalmas, világmegváltó tervekkel érkeztek  stúdióba a vállalkozók, de többükről kiderült, hogy csak álmokat kergetnek.

Széchenyi nyomdokain

Karagich Bálint és üzlettársa, Pirityi Soma fejlesztése a magyar munkaerőpiac problémáira kínál megoldást, elsősorban a munkaerőhiányra: közös platformra hozza a vállalatokat és a külföldön tanuló vagy már dolgozó, de hazavágyó jól képzett magyarokat. Ugyan még csak 10 céggel sikerült szerződniük, ám a 2023-as évre 70 millió forint árbevételre számítanak. 15 millió forintért kínálták fel a cégük 10 százalékát.

Mint elmondták, a matching azért különleges, mert az általuk is alkalmazott viselkedéses adattudományon alapuló kapcsolatteremtés egyre népszerűbb. A lényege, hogy a cégek nem CV-t és motivációs levelet kapnak a jelentkezőktől, hanem képességeiket kell feltüntetni, és a rendszer, mint egy randiplatform összekapcsolja ezek alapján az adott munkával.

 A befektetőket azonban ezzel nem sikerült meggyőzniük, Moldován András nem látta meg benne a lehetőséget:

Nincs ebben semmi egyedi. Amit ti algoritmusnak hívtok, az fel van hypolva, és valójában szövegösszekapcsoló. Ez nem egy találmány.

Abban egyetértettek, hogy a munkának nagyon nagy szerepe van a kivándorlásban, de semmi különösét nem találtak ebben a honlapban. Az ügy jó, de üzlet is kellene hogy legyen, ha már egyszer árulják. Kiszálltak a Cápák, de egy esetleges közös jövőbeli együttműködésre nyitottnak bizonyultak.

Vállalkozás a Föld megmentéséért

Horváth Sarolta egy környezettudatos vállalkozást vezet: dobozközösséget hozott létre, fém dobozokat ad bérbe vendéglátóknak, hogy ne műanyagdobozban szállítsák ki az ételt, az ételrendelőknek pedig előfizetést kínál a használatra. Ez fix havidíj, mely dobozszámtól függ, 500 forintról indul, cserébe korlátlan alkalommal használhatják, ha a velük szerződött étteremből rendelnek. Az elmúlt évben 9 millió forint árbevételük volt, ebből fejlesztettek egy applikációt, aminek segítségével követik a dobozok mozgását. 103 vendéglátóhellyel állnak kapcsolatba, és 3 ezer regisztrált felhasználójuk van. A gyorsabb növekedéshez 13 millió forintot kért, 5 százalékot ajánlott fel.

Moldován András, Lakatos István és Balogh Petya és Balogh Levente is kiszállt: habár a kezdeményezést jónak tartották, nem láttak benne túl nagy lehetőséget. Tomán Szabina hajlott az ajánlattételre, ám ezen a ponton Balogh Levente visszaszállt és lecsapott az üzletre. Úgy érezte, neki, mit nagyvállalat vezetőjének illik környezetvédelembe fektetni: 13 millióért 15 százalékot kért el. Sarolta ellenajánlatot tett: 10 százalékot szeretett volna csak adni az összegért, és Levente ezt el is fogadta.

Okostöltés

Lengyel Kristóf a tudatos energiahasználatot népszerűsíti, az elektromos autók töltésére hozott megoldást. Az előrejelzések szerint 230-ra 180 ezerre fog nőni a hazai elektromosautó-állomány mérete, de az infrastruktúra kiépítése nem halad ilyen ütemben. Ez azért probléma, mert ha a sok autót egyszerre szeretnék majd tölteni, a rendszer túlságosan le lesz terhelve, és nem lesz lehetséges. Erre a problémára találtak ki egy szoftveres megoldást, ami csatlakozik a töltőhöz, az azt üzemeltető rendszerhez, és három egyszerű lépésben megoldja a problémát: adatot gyűjt és vezérli a töltést.

100 millió forintért cserébe 10 százalékot ajánlott fel a cégből. Pontosabban a leendő cégéből, hiszen sajátja még nincs, édesapja informatikai cégében dolgozik, azon belül fejlesztették a szoftvert. A működőképes demo, a rendszer már készen van, de effektíve projektet még nem csináltak. Arra a kérdésre, hogy mennyi lesz ennek a szolgáltatásnak a díja, nem tudott válaszolni, ugyanis ezt még nem számolták ki. Lakatos Istvánnak ez nagyon nem tetszett:

Hogy van képed idejönni és egymilliárdra értékelni egy céget, amikor azt sem tudod, hogy mennyiért adod a terméket? Minek csinálsz valamit, amíg nem tudod, hogy mennyi pénzt tudsz vele keresni?

Ezen a ponton el is hagyta a stúdiót: na jó, én kimegyek ebédelni. Ez vicc.

Balogh Levente szerint is ennek utána kellett volna nézni, megbeszélni a részleteket egy közgazdásszal:

Pontosan tudnod kell, hogy a következő, az az utáni években mennyi árbevételed lesz ebből.

Ennek ellenére mégiscsak született befektetés, és pont Lakatos István szállt be. Ez úgy történt, hogy Kristóf édesapja is bejött a stúdióba, akinek egy 800 milliós szoftvercégé van.

Kettejüknek sikerült elmagyarázniuk, hogy van helye egy ilyen cégnek a piacon, ráadásul mögöttük megvan a szükséges háttér, amivel ki tudnak szolgálni több tízezer, akár egymillió felhasználót is.

Lakatos István pedig olyan cégcsoportot vezet, melynek egyik üzletága pont az energetikával foglalkozik, a téma beleillik a portfóliójába ezért döntött úgy, hogy beszáll. 20 millió forintot ajánlott fel 20 százalékért, és mellé egy 80 millió forintos hitelt. Erre már Balogh Petya is felkapta a fejét, hiszen a szoftverhez viszont ő ért: 10 millióért 10 százalékot kért, (így Istvántól már csak 70 millió hitel kell). Elfogadták az ajánlatokat.

Kissé ködös...

Varga Tamás és Balázs ikrek, és közös vállalkozásuk keretében a terveik szerint interaktív fejlesztővideókat gyártanak majd, ami a mozgásterápia eszköze lehet. A végtermék egy ingereket küldő alkalmazás lesz, néhány ingyenes játékkal, és mellette tematizált csomagokra is elő lehet fizetni. Ennek megvalósítására 50 millió forintot kértek 20 százalékos részesedésért.

Az első nagy probléma az volt, hogy a célcsoport nem volt egzakt módon meghatározva, azaz nem tudták pontosan megmondani, kinek készült. Lakatos István szerint túl korán érkeztek, és konkrétumok helyett csak álmaik vannak:

Egy nagy ködöt látok a fejetekben. Ez nekem követhetetlen.

Egyetlen befektetőt sem sikerült meggyőzniük.