Itt a feketlista: ez a több ezer magyar sosem lehet vállalkozó

Fejlődő gazdaság és szigorodó cégjogi környezet ide vagy oda, úgy tűnik, hogy még mindig nagyon sok tisztogatni való van a hazai cégvilágban - mondja Pertics Richárd, az Opten céginformációs igazgatója. A cégbíróság jogerősen megállapított, ki nem elégített hitelezői követelések és be nem fizetett pénzbírságok esetén tilthat el magánszemélyeket a cégügyektől - írja a szervezet közleményében.

A 2018-as eltiltások száma 13 ezer fölé szaladt, ami magasabb, mint a 2017-es érték, de nem lóg ki lényegesen a korábbi évek trendjéből. A helyzet tehát lényegesen nem romlott, de úgy tűnik, a hazai üzleti etikán és a cégek likviditási helyzetén továbbra is lenne mit javítani. Az eltiltások elviekben tisztító hatásúak, hiszen az eltiltott személyek 5 évre eltiltásra kerülnek a cégvezetési, cégképviselői jogkörtől és egyes tulajdonosi szerepköröktől is.

Az eltiltások száma beállni látszik, ami két dolgot jelenthet, egyrészt, hogy az intézkedésnek nincs túlzott megelőző ereje, de jelentheti azt is, hogy a hazai cégjogi adminisztráció sávszélességén jelenleg ennyi esetszám fér át. A 2015 óta évi 12-13 ezer eltiltás történt, ami azt jelzi, hogy 2019 végére tetőzhet az eltiltottak száma 62 ezer körül. Az ezt követő időszakban már sok lesz a lejáró eltiltás is, ami kiegyensúlyozza az újonnan eltiltottak számát.

A regionális bontásban az látszik, hogy Budapesten és Pest megyében tömegesek az eltiltások, de ez talán nem is olyan meglepő, hiszen ezeken a területeken a cégek száma is igen magas. Szintén magas az eltiltások száma Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Fejér és Hajdú-Bihar megyében.