Így kaphat milliókat a munkáltató saját dolgozói után

Egyre több cég panaszkodik a megfelelő munkaerő megszerzésének és megtartásának a nehézségeire, s az év vége felé, a jövő évi kiadások tervezésekor egyre jobban előtérbe kerülnek ezek a szempontok. Talán ennek is köszönhető, hogy azok a biztosítások, amelyek a munkáltatói gondoskodás üzenetét sugallják a dolgozók felé, mind inkább helyet kapnak a vállalati cafeteriákban - áll a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) közleményében.

 - mondja Fata László cafeteria-szakértő. Másfelől pedig a fix és a választható juttatások között is előforduló elemek sorában az egészségbiztosítás a SZÉP Kártya, Erzsébet utalvány és az iskolakezdési támogatás után a negyedik helyet foglalja el.

Az élet-, baleset-, és betegségbiztosításoknál, azaz együttesen a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi törvény szerinti kockázati (személy) biztosításoknál a szolgáltató a biztosítottat ért szerződéses esemény (haláleset, baleset vagy betegség, orvosi ellátás) bekövetkeztekor teljesít. Elterjedt változat, hogy a munkáltató csoportos kockázati biztosítást köt, ami klasszikus baleset- és életbiztosításokat jelent,

Népszerűek még a szolgáltatás-finanszírozó egészségbiztosítások is; ezeknél a biztosító nem pénzt fizet, hanem a szerződés szerinti keretek között

Vagyis a megbetegedett dolgozó adott esetben magánorvosi ellátást kap, és megvan az az élménye, hogy kiemelt szolgáltatásban részesítette munkaadója.

Csoportos balesetbiztosításnál havi tíz-tizenötezer forintos díj ellenében már akár több tízmillió forintos rokkantsági biztosítási összeg, milliós nagyságrendű műtéti térítés és több tízezres csonttörésre vonatkozó fedezet is vásárolható. Ráadásul az Szja-törvény béren kívüli juttatások, adómentes juttatások esetén nem tesz különbséget az adózás mértékében aszerint, hogy cafeteriában választva vagy fix juttatásként adja ezt a munkáltató.

Biztosításnál az az adózási szabály, hogy havonta a minimálbér 30 százalékáig adómentesen adhat a munkáltató kockázati biztosítást bármely dolgozójának - jövőre ez már több mint negyvenezer forintos felső határt jelent. A biztosítási díj pedig a vállalkozás érdekében felmerülő költségként számolható el.

Jelenleg az egyénileg és a munkáltatók által kötött kockázati (haláleseti) életbiztosítások darabszáma meghaladja a hatszázezret és hasonló nagyságrendű az önálló balesetbiztosítások száma is, miközben a nem életbiztosítások kiegészítő elemeként megkötött betegségbiztosításokból még igen kevés van. További probléma, hogy az átlagosan igényelt biztosítási védelem mértéke is jóval alatta marad az érzékelhetően hatékony segítségnyújtás szintjének.

A statisztikák szerint, ha valaki eltávozik a családból, a közeli hozzátartozók általában három év alatt tudják teljes mértékben újrarendezni az anyagi viszonyaikat. Célszerű lenne tehát a biztosított három éves jövedelmének megfelelő, vagy magasabb kockázati életbiztosítási összeget választani.

A szövetség ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy felelőtlenül nem szabad rábólintani egyetlen konstrukcióra sem, ugyanis azokból sokféle létezik a magyar biztosítási piacon. Megtalálhatóak a csomagtermékek éppúgy, mint az egyéni igények szerint, fedezetként összeválogatható módozatok. Nem árt tisztában lenni azzal sem, hogy a biztosítók nem minden baleset után kötelesek szolgáltatást teljesíteni. Tipikus példa erre,

Csoportos biztosítások esetén gyakori gond az is, hogy a szerződésben rögzített esemény bekövetkeztekor az érintett elfelejtkezik a szolgáltatás meglétéről - a menedzsment hatékony kommunikációval segíthet ezt elkerülni. A tapasztalatok szerint igénybevétel esetén a dolgozók sokszor nagyobb értéknek tartják a kapott biztosítási szolgáltatást, mint amennyibe az a munkáltatónak került. Márpedig a felmérések alapján a vállalati juttatásoknál elsődleges fontosságú a rendszer költséghatékonysága, valamint a kiszámíthatóság és a dolgozói elégedettség növelése a munkaerő megszerzése és megtartása érdekében.