Komoly gondok a pesti plázánál: jöhet a felszámolás?

Nem szerencsések az alaprajzok, s a bérlői mix (azaz az üzletek összetétele) sem erősíti a Köki Terminál jövedelmezőségét, és a kezdetben elrontott folyamatokat nagyon nehéz visszafordítani − állítják egybehangzóan ingatlanpiaci elemzők a bevásárlóközpont mélyrepülését vizsgálva. Úgy vélik, funkcionálisan sem sikerült hatékony kereskedelmi központot alkotni. Például a beruházásnál megszegték azt az aranyszabályt, amely szerint egy bevásárlóközpont legértékesebb területe a földszint - itt ez a közlekedésé.

A nyitásért persze sok mindent felvállalt a plázát fejlesztő R-CO Ingatlanforgalmazó Zrt., ám azon nem tudott változtatni, hogy a 2008−2011 között épülő negyvenmilliárdos projekt bérbeadási időszakára a válság végig rányomta a bélyegét. A fejlesztői kommunikáció szerint a mintegy 60 ezer négyzetméter alapterületű Köki végül 80 százalék feletti telítettséggel nyitott 2011 októberében. Legnagyobb bérlői az OBI és a Tesco. A bérleti díjakról akkoriban annyit közöltek, hogy nagyjából az Árkád színvonalához hasonló, közepes szint elérésére törekedtek. A bevásárlóroham elmaradásával később azonban az a hír járta, hogy egyes bérlők már csak forgalom utáni részesedést fizetnek.

A beruházást fejlesztő és tulajdonló R-CO Ingatlanforgalmazó Zrt. ellen egy beszállító kezdeményezte a felszámolást − mindössze ennyit árult el Wortmann György felszámolóbiztos. Az eljárás a papírok begyűjtésénél, a hitelezői igénybejelentésnél tart, így egyelőre nem tudni, mekkora tartozás adta meg a kegyelemdöfést a Kökinek.

A Köki jövője szempontjából nem elhanyagolható kérdés, hogy szakmai körök szerint az építészetileg és koncepcionálisan is elrontott épület átalakítása csak nagyon nagy ráfordítással lenne megoldható, ráadásul egy olyan időszakban, 2012−2013 táján, amikor egy jó bérlői mix létrehozása is egyenlő a lehetetlennel.