Brüsszel szerint nem gond a MOL részvények eladása

2009. április 2. 14:30

A BruxInfo által megkérdezett brüsszeli források nem találtak kivetnivalót abban, hogy az egyik legnagyobb orosz energiavállalat, a Szurgutnyeftyegaz a napokban szert tett a magyar MOL részvényeinek több mint 20 százalékára, amelyet eddig a meglepetésszerű eladást végrehajtó osztrák OMV birtokolt.

"Abszolút nem látok problémát az orosz befektetésekben, feltéve, hogy az oroszok tiszteletben tartják az uniós belső piaci és versenyjogi szabályokat" - reagált az ügyletre egy nevének elhallgatását kérő illetékes, aki vélelmezte, hogy a részvényeladásból egyáltalán nem lett volna ekkora ügy, ha történetesen az Exxon, vagy egy szaúd-arábiai olajcég lett volna a vevő.

A Bizottság számára a tranzakció annak bizonyítéka, hogy Moszkva állításaival ellentétben nincsenek sorompók az orosz befektetések előtt az európai energiaszektorban. Oroszországban ugyanakkor a törvények tiltják, hogy külföldi vállalatok stratégiailag fontos hazai cégekben többségi tulajdont szerezzenek. Ezzel együtt a német E.ON például tulajdonrésszel rendelkezik az orosz birodalmi terjeszkedés zászlóshajójának tekintett Gazpromban.

Sokan tudni vélik, hogy a brit kormány közbelépésének eredményeként hiúsult meg az egyik orosz energiacég terve, hogy bevásárolja magát a Centrica nevű brit energiavállalatba. Bizottsági forrásaink ugyanakkor úgy tudják, hogy az ugyancsak orosz Lukoilnak nem a spanyol kormány közbelépése miatt nem sikerült bevásárolnia magát az ibériai félsziget egyik legnagyobb energiacégébe, a Repsolba, hanem azért, mert a jelentős tulajdonrészt birtokló spanyol építőipari vállalkozás kivásárlásért ki kellett volna fizetnie annak adósságait is, amit túl magas árnak tartott.

Brüsszeli illetékesek egyetlen olyan esetről tudnak, amikor egy uniós kormány fellépésével megakadályozta, hogy az ország egyik stratégiai energiacégét egy másik uniós tagállam egyik vállalata felvásárolja. A spanyol kormány különböző törvényi rendelkezésekkel próbálta meg útját állni annak, hogy a német E.ON többségi részesedést szerezzen az Endesában, ám a Bizottság ezeket a manővereket jogellenesnek találta és jogsértési eljárást indított a madridi kormány ellen.

Ami az uniós belső piaci szabályok tiszteletben tartását illeti, az EU-ban éppen végső elfogadás előtt áll az úgynevezett harmadik belső piaci energiacsomag, amelynek keretében a Bizottság eredetileg javasolt egy később "lex Gazprom" néven elhíresült záradékot. Ez azt kívánta garantálni, hogy az EU energiapiacán befektetőként megjelenő Unión kívüli energiacégekre (köztük a Gazpromra) az uniós vállalatokkal azonos játékszabályok vonatkozzanak.

A Gazprom például az eredeti javaslat értelmében csak akkor szerezhetett volna tulajdonrészt az európai energiahálózatokban, ha az európai cégekhez hasonlóan végrehajtotta volna a tulajdonosi szétválasztást, vagyis mindenféle kereskedelmi, szolgáltatási és termelő tevékenységet tulajdonosi szempontból különválasztott volna az átviteli hálózat feletti irányítástól. A tulajdonosi szétválasztás végül csak az egyike lesz a három választható opciónak az Unióban, miután az EU-tagállamok között nem alakult ki konszenzus a kérdésben.

A "harmadik országokra" vonatkozó záradék a gáz- és a villamos energia szektorra érvényes, ezért a BruxInfónak nyilatkozó szakértők szerint nem terjed ki az olajipari vállalatnak számító MOL-ra. Annál inkább releváns viszont a MOL szinte kizárólagos tulajdonában lévő Földgázszállító Zrt-re, amely rendszerirányítóként a gázvezeték-hálózat fölött gyakorolja az ellenőrzést. Ha a MOL részvényeinek több mint ötöde fölött rendelkező orosz cégnek arra szottyanna kedve, hogy rátegye kezét a magyarországi gázvezetékre (ahogy attól sokan előre tartanak), a magyar kormány ezt a régi és a majd életbe lépő új szabályok szerint is könnyen megakadályozhatná.

A harmadik országokra vonatkozó klauzula értelmében ugyanis a reménybeli vevőnek jeleznie kellene vételi szándékát a szóban forgó uniós tagállam szabályozó hatóságának, amely döntéstervezetet terjeszt a kormányzat elé, és ezt követően az Európai Bizottság előre meghatározott szempontok mérlegelése után jóváhagyhatja, vagy elutasíthatja a tranzakciót. Az utolsó szót azonban a tagállamok mondanák ki, akár a Bizottságot is felülbírálva, csupán indokolniuk kell a döntést.

Az orosz Gazpromnak egyébként több jelenlegi tagállam rendszerirányítójában (ez felel a hálózat működtetéséért) is tulajdonrésze van: a finn hálózati irányítóban 25, a lettében és az észtében 50-50 százalékos a részesedése. Megfigyelők szerint nem egészen egyértelmű, hogy az új szabályok érvényesíthetők lesznek-e abban az esetben, amikor az orosz cég már birtokon belül van.

NEKED AJÁNLJUK
NAPTÁR
Tovább
2021. szeptember 24. péntek
Gellért, Mercédesz
38. hét
Szeptember 24.
Kutatók éjszakája
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?