Mi a magáncsőd? A magáncsőd eljárás feltételei, menete és minden fontos tudnivaló

Mi az a magáncsőd?

A magáncsőd – a jogszabályokban természetes személyek adósságrendezési eljárásaként szereplő fogalom – egy államilag szabályozott adósságrendezési forma. Kizárólag magánszemélyek vehetik igénybe abban az esetben, ha a felhalmozott tartozásaik összege meghaladja a fizetőképességüket, és önerőből már nem tudják fizetni az aktuális törlesztőrészleteket és a számlákat.

A magáncsőd eljárás célja kettős. Egyrészt biztosítja a hitelezők (például bankok, adóhatóság, közműszolgáltatók) követeléseinek szabályozott és átlátható megtérülését. Másrészt lehetőséget ad az adósnak arra, hogy egy szigorúan felügyelt, éveken át tartó fegyelmezett törlesztési időszak sikeres teljesítése után a bíróság mentesítse a fennmaradó, kifizethetetlen adósságai alól, így az eljárás végén a magánszemély rendezett pénzügyi helyzetbe kerülhet.

A magáncsőd feltételei: Mikor indítható meg az eljárás?

A magáncsőd intézménye nem alkalmazható automatikusan minden pénzügyi nehézség esetén. A törvény szigorú bemeneti követelményeket határoz meg az adósokkal szemben, amelyeknek egyszerre kell teljesülniük. 

• A tartozás összege: A fennálló adósság teljes összege el kell, hogy érje a 2 millió forintot, de nem haladhatja meg a 80 millió forintot.
• Fizetési késedelem: Az adósnak rendelkeznie kell legalább egy olyan tartozással, amely már több mint 90 napja lejárt, és ennek az elmaradásnak az összege önmagában is meghaladja az 500 ezer forintot.
• A vagyon és az adósság aránya: A tartozások összegének meg kell haladnia az adós adósságrendezésbe bevonható vagyonának 70 százalékát, azonban nem haladhatja meg a belföldön található vagy hozzáférhető vagyon 200 százalékát.
• Több hitelező: Az adósság nem állhat fenn egyetlen intézménnyel szemben; legalább két különböző hitelező (például bank, áramszolgáltató, adóhatóság) felé kell tartozni.
• Törlesztési képesség: Bár a magáncsőd a fizetésképtelenséget hivatott kezelni, az eljárás nem jelent azonnali és teljes adósságelengedést. Az adósnak igazolható jövedelemmel kell rendelkeznie, amely a jogszabály által meghatározott szerény megélhetés biztosítása mellett elegendő az eljárás során megállapított minimális törlesztőrészletek folyamatos fizetésére.
• Kizáró okok hiánya: Nem kezdeményezhető az eljárás például akkor, ha az adós ellen már folyik ilyen eljárás, vagy ha az elmúlt tíz évben már mentesült adósságai alól egy korábbi magáncsőd során.

EZ IS ÉRDEKELHET

Családi csődvédelem feltételei: az eljárás menete, lényege, minden jogszabály és nyomtatvány egy helyen

Mi a családi csődvédelem lényege, hogyan zajlik a családi csődvédelmi eljárás? Hol vannak a Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szervei és mik a családi csődvédelem feltételei?

A csődeljárás menete

A természetes személyek adósságrendezése – szemben a cégeket érintő, végleges megszüntetést célzó felszámolási eljárás nevű folyamattal – a pénzügyi rehabilitációt és az adós mindennapi életbe való visszatérését hivatott elősegíteni. A csődeljárás menete a vonatkozó 2015. évi CV. törvény alapján logikailag egymásra épülő, jól körülhatárolható szakaszokból áll:

1. A kérelem benyújtása

Az eljárás a formanyomtatványok benyújtásával indul. Ha az adósnak lakáscélú jelzáloghitele van, a kérelmet a főhitelezőnél (a legnagyobb zálogjoggal rendelkező banknál) kell leadni. Minden más esetben a Családi Csődvédelmi Szolgálathoz kell fordulni.

2. Bíróságon kívüli adósságrendezés

Az első fázis egy kötelező egyezségi kísérlet. A főhitelező koordinálásával az adós és a hitelezők megpróbálnak megegyezni az adósságrendezés feltételeiben. Ha ez sikerül, a törlesztés bírósági beavatkozás nélkül, az önkéntes megállapodás alapján indul el.

3. Bírósági adósságrendezés

Ha a felek nem tudnak megegyezni, a folyamat bírósági szakaszba lép. A bíróság hivatalosan elrendeli az eljárást és családi vagyonfelügyelőt jelöl ki. Ő méri fel az adós vagyoni helyzetét, majd készít egy kötelező érvényű törlesztési tervet.

4. A mentesítési szakasz

Az adósságtörlesztési terv jellemzően 5 (kivételes esetben 7) évig tart. Ha az adós a tervben foglalt kötelezettségeit ezalatt hiánytalanul teljesíti, a bíróság az eljárás végén hivatalosan is mentesíti a fennmaradó, kifizetetlen adósságai alól.

Milyen mindennapi következményekkel jár a magáncsőd folyamata az adósra nézve?

A magáncsőd eljárás elindulása után az adós pénzügyi önállósága jelentősen korlátozódik. Bár a cél a végső tehermentesítés, a magáncsőd feltételei a teljes, 5-7 éves törlesztési időszak alatt szigorú együttműködést követelnek meg a gyakorlatban. A mindennapokban ez azt jelenti, hogy egy kirendelt családi vagyonfelügyelő ellenőrzi a háztartás pénzügyeit. Ennek keretében nagyobb vagyontárgyak – például ingatlan vagy autó – eladása, vagy bármilyen új hitel felvétele kizárólag a szakember előzetes engedélyével történhet.

A felügyelet mellett az adósnak szigorúan kötött költségvetésből kell gazdálkodnia. A jogszabály pontosan meghatározza azt a keretet, amelyet a mindennapi megélhetésre fordíthat, a jövedelme ezen felüli részét pedig kötelezően a rögzített adósságtörlesztésre kell szánnia. Emellett folyamatos tájékoztatási kötelezettsége is van: minden anyagi helyzetet érintő pozitív változást, például fizetésemelést vagy öröklést azonnal jelentenie kell, ezek az extra bevételek pedig a törlesztés felgyorsítását szolgálják.

A fegyelmezett és szigorú időszak végkimenetele a teljes mentesülés. Ha az adós az előírt szabályokat és a törlesztési tervet az évek során maradéktalanul betartotta, a bíróság a folyamat legvégén hivatalosan is törli a fennmaradó, kifizetetlen adósságait, így a magánszemély tehermentesen, tiszta lappal folytathatja az életét.