Zseb(be)pénz vagy tisztességes forrás? - Kalauz a közbeszerzésekhez

Sorozatunk előző részét a közbeszerzés értéke, az értékhatárok, valamint a közbeszerzés tárgya ismertetésének szenteltük. Bemutattuk a nemzeti, a közösségi, az egyszerű eljárás értékhatárait, s azt is, mit lehet közbeszereztetni. Jelen cikkünk témájául a közbeszerzési eljárások folyamatának tanulmányozását választottuk.

Zavarosban halásznál? Lerántjuk a leplet a közbeszerzésekről! (2008. január 3., 12:00)

A közbeszerzési eljárások

A közbeszerzésekről szóló törvény (Kbt) rendelkezései alapján a közbeszerzés lehet
• nyílt eljárás;
• meghívásos eljárás;
• hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás;
• versenypárbeszéd;
• keretmegállapodásos eljárás;
• hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárás;
• gyorsított eljárás (meghívásos, vagy hirdetmény közzétételével indított tárgyalásos eljárás is lehet);
• dinamikus beszerzési rendszer;
• építési koncesszió;
• szolgáltatási koncesszió;
• egyszerűsített eljárás;
• tervpályázati eljárás;
• részvételi felhívást tartalmazó hirdetménnyel induló meghívásos és tárgyalásos eljárás;
• időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett meghívásos és tárgyalásos eljárás;
• előminősítési hirdetménnyel meghirdetett tárgyalásos és meghívásos eljárás;
• egyszerű eljárás;
• egyszerű tervpályázati eljárás.

Ha mindehhez hozzávesszük az előzőekben már ismertetett másik felbontási lehetőséget (ajánlatkérők és értékhatárok szerint), első látásra egy meglehetősen összetett rendszert kapunk. A komplexitás azonban könnyedén megérthető és feloldható a szabályok beható tanulmányozásával, hiszen hamar rájöhetünk, milyen rendszert követnek az eljárások.

Ennek, s a tisztánlátás érdekében az egyes eljárástípusokat tanulmányozzuk sorozatunk további részeiben. Most azonban nézzük röviden, mit érdemes tudni a közös szabályokról.

Nyílt eljárás

A Kbt. definíciója alapján a nyílt közbeszerzési eljárás olyan eljárás, melynek során valamennyi érdekelt ajánlatot tehet. A nyílt eljárás ajánlati felhívással indul, ezt hirdetmény útján kell közzétennie az ajánlatkérőnek. A felhívás mintáját külön jogszabályok határozzák meg.

A felhívás mellett dokumentációt is köteles az ajánlatkérő készíteni. Ennek többek között tartalmaznia kell a részletes szerződési feltételeket vagy a szerződéstervezetet. Azt, hogy hol és hogyan lehet elérni a dokumentációt, az ajánlatkérő köteles közzétenni az ajánlati felhívásban.

Az ajánlat benyújtására vonatkozó határidő, vagyis az ajánlattételi határidő nem lehet rövidebb, mint az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény napjától számított 52 nap. Ez lehet rövidebb is, amennyiben az ajánlatkérő a hirdetmény feladását megelőzően legalább 52 nappal, de maximum 1 éven belül előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetményt tett közzé.

A feltételeket és a leadott ajánlatot legkésőbb az ajánlattételi határidőig lehet módosítani. Az eljárás egy szakaszból áll, s nem lehet tárgyalásos.

A két szakaszból álló eljárásokra vonatkozó közös szabályok

A Kbt. külön nevesítése alapján a két szakaszból álló eljárások közé tartozik a meghívásos, a hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárás, valamint a versenypárbeszéd. A két szakaszból álló eljárások sajátossága, hogy az első - a részvételi - szakaszban sem ajánlatot nem lehet tenni, sem pedig ajánlatot kérni.

A részvételi szakasz mindössze arra szolgál, hogy az ajánlatkérő megbizonyosodjon a jelentkezőknek a szerződés teljesítésére vonatkozó alkalmasságáról. Ez a szakasz a részvételi felhívás közzétételével indul, ennek mintáját szintén külön jogszabály határozza meg. Néhány eltéréstől eltekintve a nyílt eljárás felhívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a részvételi felhívásra vonatkozóan is.

Dokumentációt lehet készíteni a meghívásos és a tárgyalásos eljárásban, míg versenypárbeszéd esetén köteles az ajánlatkérő ismertetőt készíteni. A részvételi határidőt a nyílt eljárás során alkalmazott határidőhöz hasonlóan lehet meghatározni, vagyis az nem lehet rövidebb a hirdetmény feladását követő 37 napnál. Ezt 7 nappal le lehet rövidíteni, amennyiben a hirdetményt elektronikus úton, s külön jogszabályban meghatározott módon adja fel az ajánlatkérő.

A részvételi szakasz eredményhirdetése - vagyis annak kihirdetése, hogy kik tehetnek ajánlatot - után következik az ajánlattételi szakasz. Az ajánlattételi felhívást az eredményes részvételi szakasz eredményhirdetését követő öt napon belül közzé kell tenni.