Az állam segít, de támogat vagy nem támogat?

A változtatás lényege annak meghatározása, hogy egy-egy állami kezességvállalás támogatásnak minősül-e vagy sem. Emellett a változtatás célja, hogy átláthatóbbá váljon a kezességvállalási politika.

Az Európai Bizottság pedig támpontot kíván adni a kis- és középvállalkozások, valamint a tagállamok számára annak az értéknek a meghatározásához, amelynek alkalmazásakor az adott állami kezességvállalás nem minősül támogatásnak. Amennyiben pedig támogatásnak minősül az adott kezességvállalás, abban az esetben pedig a támogatástartalom meghatározására vonatkozó számítások legyenek átláthatóak.

Milyen állami kezességvállalási formákat különböztethetünk meg?

A kezességvállalás általában valamilyen hitelkonstrukcióval kapcsolatosan jelenik meg, amikor is az igényelt hitelhez kötelezően felmutatandó biztosíték egy részét (netán egészét) állami, vagy nem állami kezességvállalás képezi.

Kezességvállalásról akkor lehet beszélni, ha az azt vállaló arra kötelezi magát, hogy az adós helyett fizet a hitelintézetnek (amennyiben hitelügyletről van szó), amennyiben az adós nem tesz eleget fizetési kötelezettségének.

Ilyen állami kezességvállalás nyújtható egyedi kezességvállalásként, vagy pedig kezességvállalási program formájában. A szabályok változtatására irányuló munkadokumentum szerint az alábbi formái lehetnek:

• általános kezességvállalás: vállalkozások számára nyújtott kezességvállalás, vagy meghatározott tranzakcióhoz kapcsolódó kezességvállalások;
• külön okiratban biztosított, vagy a vállalkozás alapító okirata alapján nyújtott kezességvállalás,
• korlátlan kezességvállalások, vagy összegükben, illetve idejükben korlátozott kezességvállalások.
• szerződésen, vagy más jogi forráson alapuló kezességvállalás.

Nem sorolható be ezen típusok közé a biztosítási kezességvállalás, melyet a munkadokumentum szerint esetről esetre kell megvizsgálni és elemzést készíteni.

Támogatás vagy nem támogatás?

A munkadokumentum alapján állami támogatásnak az a kezességvállalás minősülhet, amely az állam által közvetlenül, valamint az egyéb állami ellenőrzés alatt álló szervek, így például vállalkozások által az államnak betudható módon, állami forrásból nyújtott kezességvállalás.

Az állami kezességvállalás előnye, hogy az ahhoz társuló kockázatot az állam viseli. A kockázat átvállalását általában megfelelő díjazással ellentételezik. Ha az állam ennek a díjnak egy részétől eltekint, abban az esetben állami támogatásnak minősül a kezességvállalás, még abban az esetben is, ha az állam semmilyen kifizetést nem eszközöl. A támogatást tehát a kezesség vállalásának időpontjában nyújtják.

Amennyiben az állam által kínált kezességvállalás nem jár előnnyel egy vállalkozás számára, akkor az nem minősül állami támogatásnak. Ilyen előny lehet például az, ha az adott vállalkozás a garanciavállalás nélkül nem juthatna hozzá az adott piaci feltételű hitelhez.

Ezzel kapcsolatosan az UEAPME kommentálása szerint a nehéz pénzügyi helyzetben lévő vállalkozások közül érdemes lenne az induló cégeket kivenni, melyek üzleti terve az első években veszteségeket jelezhet.

A 80 százalékos támogatási intenzitástól el lehet térni, amennyiben a tagállam úgy nyilatkozik, hogy ez nem jelent támogatást, ezt megfelelően alá kell támasztania, és be kell jelentenie a kezességvállalást a Bizottságnak jóváhagyásra.

Amennyiben a piaci értéket nem lehet meghatározni, vagyis nem létezik a kezességvállalási piacokon megfelelő kezességvállalási referenciaérték, abban az esetben a kezességvállalással biztosított hitel összes költségét egy hasonló, de nem biztosított hitel piaci árával kell összehasonlítani.

Egyedi kezességvállalás értékelése, ha a hitelfelvevő kkv

Az előbbiekben meghatározott első három feltétel kielégítése mellett akkor sem tekinthető állami támogatásnak a kezességvállalás, ha a kkv hitelminősítése alapján a közlemény-tervezetben szereplő éves minimum díjnak megfelelő, úgynevezett mentesülési díjat számítanak fel.

Ezzel azonban az UEPME szerint több vállalkozás is kiesik a nem állami támogatás kategóriájából, ugyanis előfordulhat, hogy nem minősített a hitel, melyet a vállalkozás felvesz. Ilyen két esetben fordulhat elő, amennyiben a hitel összege 1 millió euró alatti, a bankok úgynevezett retail portfoliójába kerül a kihelyezett hitel, ekkor a portfolió egészére születik minősítés. Másrészt az induló vállalkozások még nem rendelkeznek hitelezési múlttal, amely alapján nem lesz minősítésük sem.

Ezzel kapcsolatosan a tervezet kkv-kra vonatkozó kezességvállalási programokra vonatkozó értékelésében megfogalmaz néhány kitélelt. A kkv-k javára létrehozott programokat eleve önfinanszírozónak lehet tekinteni, amennyiben a minősítésen alapuló mentesülési díjak kerülnek alkalmazásra. Amennyiben a közösségvállalási program csak a társaságonként 1,5 millió eurós határ alatti kezességre vonatkozik, abban az esetben a Bizottság elfogadhat valamennyi hitelfelvevőre vonatkozó egységes éves kezességvállalási díjat.