Ezeket a vendéglőket, strandbüféket, messzire kerüld el: veszélyes lehet!

A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) legfrissebb összesített adatai szerint 2020 júniusában a magyarországi szálláshelyeken közel 500 ezer vendég 1,3 millió vendégéjszakát töltött el, akiknek 89 százaléka belföldi volt.

Júniusban megkezdődött a nyári szezon, a Balaton kiemelt térség szálláshelyeire összesen 148 ezer vendég érkezett, akik 387 ezer vendégéjszakát töltöttek el. A térségben is a belföldi vendégek domináltak, az összes vendégéjszakaszám 93 százalékát ők adták. A belföldi vendégek legkedveltebb települései az eltöltött vendégéjszakaszám alapján Siófok, Balatonfüred, Zalakaros, Hévíz és Cserszegtomaj voltak, 47 százalékuk szállodákban, további 35 százalékuk magán- és egyéb szálláshelyeken valósult meg.

De persze ilyenkor nem csak a szállásra és utazásra költünk, hanem a helyi szolgáltatásokra is, például büfékben, éttermekben étkezünk. Azonban nagyon meg kell válogatni, hova ülünk be ebédelni-vacsorázni a nyaralás alatt. Nyáron a nagy melegben ugyanis sokkal könnyebben belefuthatunk egy-egy romlott ételbe vagy italba. Főként, hogy a nagy tömeg miatt a kevésbé rutinos vendéglátósok jóval hajlamosabbak a hibákra, amit az élelmiszerbiztonsági ellenőrzések is alátámasztanak. Mutatjuk, hogyan ismerheted fel a veszélyes helyeket.

A balatoni strandok jelentős része évről évre egyre rendezettebb, és strandételek is egyre színvonalasabbak, ám azért nem árt óvatosak lenni, és  megválogatni, hova ülünk be ebédelni-vacsorázni a nyaralás alatt. Nyáron a nagy melegben ugyanis sokkal könnyebben belefuthatunk egy-egy romlott ételbe vagy italba. Főként, hogy a nagy tömeg miatt a kevésbé rutinos vendéglátósok jóval hajlamosabbak a hibákra. Átfogó elemzést egyelőre nem publikált a hatóság az idei szezon ellenőrzéseivel kapcsolatban, de tudni lehet, hogy továbbra is komoly a gond - főként a fővárosi és balatoni - vendéglátóhelyeken:

Így ismerheted fel a veszélyes helyeket:

• Az éttermekbe vagy büfékbe betérve mindig ellenőrizzük annak környezetét, ha az nem megfelelően tiszta és rendezett, akkor keressünk másik helyet.

• Figyeljük meg a vendégteret: kellően tiszta-e, tiszták-e az abroszok, bútorok, ápolt-e a személyzet?

• Nézzük meg a pincéreket, pultosokat: tiszta ruhát/kötényt viselnek-e. Ha a dolgozók szennyezett ruhában, kötényben, ápolatlan, lógó hajjal, műkörmökkel, kézékszerekkel dolgoznak, akkor joggal feltételezhetjük, hogy az étekre sem fordítanak kellő gondot.

• Büfé, gyorsétkezde esetében az etetőpultokat, asztalokat érdemes szemügyre venni.

• Ahol sok a rovar (hangyák, legyek, darazsak) az utalhat a nem megfelelő a tisztaságra.

• Jó, ha van kézmosási lehetőségünk.

• Nézzük meg a terítékeket: épek, sérülésmentesek és tiszták-e a tányérok, poharak, evőeszközök, és az étlap.

• Szennyeződéstől védetten zajlik-e az egyszer használatos poharak, tányérok, papírtálcák, evőeszközök tárolása?

Az étlap is árulkodó lehet...

Ha már bent vagyunk az étteremben, akkor figyeljük meg azt is, hogy az önkiszolgálással elérhető, vagy asztalokon található ételízesítő, só, cukor, stb. védetten, tisztán van-e kezelve?

- válaszolta korábban a Pénzcentrum megkeresésére a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH)

Különösen fontos szempont lehet - ha mi magunk, vagy családunk tagja érintett -, hogy milyen módon tudunk tájékozódni az ételek allergén, vagy intoleranciát okozó összetevőiről. Ha nem találunk egyértelmű jelzést arra, hogy hogyan értesülünk az allergénekről, akkor keressünk másik éttermet, olyat, ahol jobban odafigyelnek a vendégre.

Ma már egyébként a legtöbb étteremről vagy büféről találunk információkat az interneten is, ezért érdemes lehet a vendéglő honlapját is megnézni és elolvasni a véleményeket és hozzászólásokat. Különösen gyorsétkezdéknél, fesztiválokon figyeljük a kínáló pultra kihelyezett ételeket, a hűtők és melegen tartók hőmérsékletét. Ha a kínáló pultban az ételek beszáradtak, langyosan, nem védetten tároltak, ne vásároljuk meg őket.

Mit csináljunk, ha romlott ételt fogyasztunk?

A romlott ételnek általában érzékelhető jelei vannak. Ilyen a íz-, szín-, szag-elváltozás, és az állag megváltozása. Ezeket az ételeket nem szabad megenni. Rosszabb esetben azonban az is előfordulhat, hogy nem látszik az ételen, hogy az már nem ehető (mikrobiológiai állapota, vagy idegen anyag tartalma miatt). Az ilyen esetekben következhet be élelmiszer fertőzés vagy élelmiszer mérgezés. Egészségügyi ajánlások legfőbb tanácsként rendre azt is kiemelik, hogy

Az élelmiszer okozta megbetegedések leggyakoribb tünetei: hányinger, hányás, hasi panaszok, görcsös fájdalom vagy többszöri ismétlődő hasmenés, hőemelkedés, fejfájás, idegrendszeri tünetek. A tünetek jelentkezésekor - még ha enyhének gondoljuk is - ajánlott orvoshoz fordulni.

Fontos, hogy ha nem megfelelő higiénés körülmények között üzemelő vendéglátó létesítményt találunk, vagy vendéglátóegységben fogyasztott ételtől megbetegedünk, azt a NÉBIH Zöld számán minél hamarabb jelezzük, hogy a szakemberek haladéktalanul kivizsgálhassák az esetet. A bejelentést akár a NÉBIH Navigátor ingyenesen letölthető applikáció segítségével is megtehetjük.