Vége lehet a légitársaságok egyik legbosszantóbb gyakorlatának: fontos változás jön a repülős kártérítéseknél

A társjogalkotók június 15-én egyeztek meg a reformról, az Európai Parlament július 7-én – 646 igen és 12 nem szavazattal –, a Tanács pedig július 13-án hagyta azt jóvá. Az Európai Bizottság már 2013-ban javasolta a szabályok korszerűsítését, ám a tárgyalások akkor a védelem mértékével kapcsolatos véleménykülönbségek miatt kudarcba fulladtak. Most a Parlament elutasította a Tanács enyhítési kísérleteit, így a járatfennakadásokra vonatkozó jogok többsége megmaradt, sőt, a csomagba bekerült a visszatérítési eljárás egyszerűsítése, a nagyobb árátláthatóság, valamint a "no-show" gyakorlat tilalma is.

A 2004 óta hatályos 261/2004/EK rendelet papíron ugyan erős jogokat biztosít a fogyasztóknak, a gyakorlatban azonban gyakran csődöt mond. Az utasoknak bonyolult igénylési eljárásokkal kell megküzdeniük, miközben hiányzik az automatikus tájékoztatás és kártérítés. Egy felmérés szerint az utasok 79 százaléka egyáltalán nem ismeri a jogait, az Európai Fogyasztók Szervezete, a BEUC adatai szerint pedig a kártérítésre jogosultaknak csupán 38 százaléka indít eljárást, és mindössze 22 százalékuk jut hozzá ténylegesen a pénzéhez.

Eközben a légitársaságok a becslések szerint mintegy 3,2 milliárd eurónyi ki nem fizetett kártérítést tartanak vissza.

A meglévő jogok érintetlenül maradtak, így kártérítés jár a legalább háromórás késések, az indulás előtti 14 napon belüli járattörlések, valamint a beszállás megtagadása esetén. A kártérítés összege továbbra is a repülési távolságtól függ, azaz 1500 kilométerig 250 euró, 1500 és 3500 kilométer között 400 euró, míg a hosszabb utaknál 600 euró fizetendő. Bár az összegek nem változtak, az igénylési rendszer lényegesen hozzáférhetőbbé válik, emellett pontosították a frissítők, az étkezés és a szükség esetén nyújtandó szállás biztosítására vonatkozó szabályokat is.

Az igazi újdonságok az eljárási szabályokban rejlenek. A légitársaságoknak négy napon belül, elektronikus úton kell tájékoztatniuk az utasokat a kártérítés igénylésének módjáról, egységes uniós vagy saját űrlapokat kell biztosítaniuk számukra, és legalább kilenchónapos határidőt kell adniuk a panaszok benyújtására. A kifizetésre, a kérelem elutasításának indoklására vagy a rendkívüli körülmények igazolására 30 nap áll rendelkezésre. A közvetítőkön keresztül foglaló utasoknak járattörlés esetén hét napon belül a teljes vételár visszajár, beleértve a közvetítői díjakat is.

Emellett tilos lesz extra díjat felszámítani a névelírások javításáért vagy a papíralapú beszállókártyákért. A csökkent mozgásképességű utasok garantált kártérítést és segítséget kapnak, míg a 14 év alatti gyermekek, a várandósok és kísérőik ingyenesen ülhetnek majd egymás mellett.

A légitársaságok továbbra is mentesülhetnek a fizetési kötelezettség alól rendkívüli körülmények fennállása esetén, ám ezt hitelt érdemlően bizonyítaniuk kell. Az új szabályozás egy nyitott listát határoz meg az ilyen helyzetekre, a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) ugyanakkor aggasztónak tartja, hogy a repülésbiztonságot érintő műszaki hibák nem szerepelnek a kivételek között.

Az árátláthatóság jegyében a kézipoggyász díját már a foglalási folyamat kezdetén fel kell tüntetni az alapviteldíj részeként. Járattörlés vagy a beszállás megtagadása esetén a légitársaságnak három órán belül fel kell ajánlania a leggyorsabb átfoglalási lehetőséget, ellenkező esetben az utas az eredeti jegyár akár négyszáz százalékát is követelheti.

A régi előírások mindenesetre 2027 közepéig érvényben maradnak, így addig az utasoknak még önállóan kell érvényesíteniük az igényeiket. Novakov jelentéstevő szerint ugyanakkor várható, hogy a légitársaságok többsége már korábban elkezdi alkalmazni az új szabályokat, mivel az utazók türelme mostanra végleg elfogyott.