Időjárási fordulat jön: napokon belül berobban a kánikula, ekkor érkezik meg igazán a nyár Magyarországra

Bár a meteorológiai nyár már elkezdődött, az igazi kánikula eddig elkerülte hazánkat, és az érkező hidegfrontok is csak átmeneti lehűlést, valamint zivatarokat hoztak. A meteorológusok szerint azonban ez az átmeneti időszak nem tart már sokáig, hiszen június utolsó és július első hetében nagy eséllyel megérkezik a valódi nyár. Egy legalább egy-másfél hétig tartó, összefüggő hőhullám érheti el a térségünket, amikor a csúcshőmérséklet tartósan 30 Celsius-fok felett, sőt akár jóval a felett is alakulhat. Mivel ezek a jelenségek a nagy légköri hullámokhoz kapcsolódnak, viszonylag nagy pontossággal előrejelezhetők.

Május végén Nyugat-Európában már megdőltek a melegrekordok egy úgynevezett hőkupola miatt. Bár ebből Magyarország akkor kimaradt, a Kárpát-medence egyáltalán nem védett az ilyen tartós, forró levegőt megrekesztő anticiklonokkal szemben, a szakemberek szerint a májusi időszakban csupán szerencsénk volt. Hazánkban ráadásul a hőséget több helyi tényező is felerősítheti, mint például az egyre szárazabb felszín, a nyári aratás után visszamaradó, a napsugárzást jobban elnyelő csupasz talaj, valamint a Kárpátok frontokat visszatartó hatása, amely megnehezíti a hűvösebb légtömegek beáramlását - tudósított a Portfolio.

A várható tartós hőség és a légköri aszály együttesen komoly veszélyt jelent a hazai mezőgazdaságra. Míg az emberi szervezetet a meleg és a magas páratartalom együttes jelenléte viseli meg leginkább, a növények számára a perzselő napsütés és az alacsony páratartalommal járó intenzív párologtatás a legpusztítóbb. A helyzetet rontja, hogy a tavaszi csapadékhiány miatt a talaj eleve rendkívül száraz. Ráadásul ha meg is töri a forróságot egy-egy csapadékzóna, az az elmúlt évtizedek trendjeinek megfelelően egyre ritkábban hoz csendes, áztató esőt. A hőhullámokat ugyanis általában heves, hirtelen lezúduló zivatarok zárják le, amelyek vizét a kiszáradt föld nem képes megfelelően magába szívni.

A kánikula élettani szempontból sem kizárólag a nappali forróság miatt kritikus. Ha éjszaka sem hűl 20 fok alá a levegő – ezt nevezzük trópusi éjszakának –, a szervezet nem képes regenerálódni, ami különösen az időseket és a krónikus betegeket veszélyezteti.

A klímaváltozás miatt az ilyen extrém események egyre sűrűbben fordulnak elő, így ami korábban évszázadonként egyszer volt várható, az ma már harmincévente megtörténhet. A mérések szerint ráadásul Európa a globális átlagnál kétszer gyorsabban melegszik. Bár a közbeszédben sokan a nyári hőséget az El Niño jelenség számlájára írják, a meteorológusok rámutatnak, hogy ennek a csendes-óceáni anomáliának az európai nyári időjárásra gyakorolt hatása statisztikailag elhanyagolható. Ha tehát idén nyáron komoly hőhullámokat tapasztalunk, az nem az El Niñónak, hanem egyértelműen a globális felmelegedésnek lesz betudható.

A Pénzcentrum Nagy Utazáskutatása - 2026 

A 2026‑os nyári szezon küszöbén különösen fontosnak tartjuk felmérni, hogyan készülnek a magyarok az utazásra, hiszen az év első fele tele volt bizonytalansággal: tavasszal az amerikai–iráni konfliktus miatt látványosan visszaesett az utazási kedv, választási év lévén óvatosabbak a háztartások, miközben a balatoni szállásárak 10–15 százalékkal emelkedtek. Ugyanakkor az erős forint sokak számára újra vonzóvá tette a külföldi nyaralást. Ezek a gazdasági és társadalmi hatások együtt alapjaiban formálhatják a 2026‑os szezon döntéseit, ezért indítjuk el ismét a Pénzcentrum Nagy Utazáskutatását, hogy pontos képet kapjunk arról, mire költenek a magyarok, mire nem, és hogyan alakítja a bizonytalanság az idei nyarat.