Kiborultak az utasszállítók pilótái: láthatatlan fegyverek és süvítő rakéták között kell navigálniuk a magasban

Az Irán elleni amerikai–izraeli támadások újabb veszélyforrást jelentenek a világ legforgalmasabb repülőterei felett, mivel ballisztikus rakéták és harci drónok százai lepik el a légteret. Teherán válaszcsapásai repülőtereket is elértek, emiatt Dubajban és Abu-Dzabiban számos járatot törölni kellett. A Reuters nyolc pilótával, valamint több mint fél tucat légiközlekedési és biztonsági szakértővel készített interjút. Ők úgy látják, hogy az Ukrajnától Afganisztánon át Izraelig húzódó konfliktusok halmozódó terhe egyre komolyabb mentális megterhelést jelent a repülőszemélyzet számára.

"Nem katonai pilóták vagyunk, így nem is kaptunk kiképzést arra, hogy ilyen fenyegetésekkel nézzünk szembe a levegőben" – nyilatkozta Tanja Harter, az Európai Pilótaszövetség elnöke. Iparági szakértők szerint az elmúlt két és fél évben jelentősen romlott a légtérbiztonság. Ezt a kockázatot a rakéták és a drónok számának növekedése mellett a műholdas navigációs rendszereket megtévesztő GPS-spoofing (szándékos jelhamisítás) is tovább fokozza. A múlt héten egy Air France-járat – fedélzetén az Egyesült Arab Emírségekből hazatérő francia állampolgárokkal – rakétatűz miatt kényszerült visszafordulni. Nem sokkal később egy Lufthansa-pilóta biztonsági aggályok miatt Rijád helyett Kairóba irányította át a gépét.

A közel-keleti pilóták már nagyrészt megszokták a veszélyhelyzeteket. Mohamed Aziz kapitány, a libanoni polgári légiközlekedési hatóság vezetője szerint a régióban a kiképzést mindig is a válságokra való felkészülés határozta meg. Egy több mint évtizedes tapasztalattal rendelkező, a Middle East Airlinesnál dolgozó pilóta elmondta, hogy a Bejrútba vezető útvonalak sokkal összetettebbé váltak. Korábban a hordozható légvédelmi rakétarendszerek (MANPADS) hatótávolságát meghaladó repülési magasság tartása elegendő védelmet nyújtott. Napjainkban azonban a gépeknek folyamatosan jelentős mennyiségű tartalék üzemanyagot kell magukkal vinniük az egyre gyakoribbá váló repülőtér-átirányítások miatt.

A fenyegetés azonban nem korlátozódik a Közel-Keletre. Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója óta a drónok kulcsfontosságú fegyverré váltak, és az európai repülőterek – Stockholmtól Münchenig – egyre gyakrabban szembesülnek drónincidensekkel. Bár ezeket hivatalosan nem mindig erősítik meg, sok esetben a fegyveres konfliktusokkal hozzák őket összefüggésbe. Ha egy drón a repülőgép hajtóművébe csapódik, az teljes tolóerő-vesztést és áramkimaradást is okozhat, míg a szárnyak sérülése a gép manőverezőképességét sodorhatja veszélybe. Mivel a civil repülőgépekkel ellentétben a drónok nem használnak válaszjeladót (transzpondert), a pilóták velük szemben gyakorlatilag vakon repülnek. Ezt a helyzetet tovább nehezíti, hogy a hagyományos repülőtéri radarok is csak nagyon nehezen képesek észlelni ezeket a kisméretű eszközöket.

Drónelhárító megoldások – például speciális radarok, rádiófrekvenciás érzékelők és zavaróberendezések – már léteznek, de a repülőterek biztonsági okokból nem lőhetik le a behatoló eszközöket. Tim Friebe német légiforgalmi irányító, az ATCEUC (Európai Légiforgalmi Irányítók Szakszervezeteinek Koordinációs Bizottsága) alelnöke szerint a jelenlegi eszköztár rendkívül korlátozott. Elmondása alapján a repülőtér teljes lezárásán kívül jelenleg nemigen van más hatékony védekezési lehetőség. Tavaly például München és a londoni Gatwick forgalmát is le kellett állítani dróntevékenység miatt. Moritz Burger német kereskedelmi pilóta felidézte egy közelmúltbeli esetét: egy európai repülőtérre történő leszállás közben vett észre egy ismeretlen tárgyat közvetlenül a gépe alatt. Mindössze egy-két másodperce volt az észlelésre, így esélye sem maradt bármilyen kitérő manőver végrehajtására.