Óriási lemaradásban Budapest, új világ jön a turizmusban: ez még sokba kerülhet Magyarországnak

A vásárlás mint utazási cél újra reflektorfénybe került – de már nem a klasszikus szuvenírvadászat vagy duty free táskák töltik meg a bőröndöket. A 2025-ös utazási trendek szerint egyre többen indulnak útnak kifejezetten azért, hogy ikonikus termékeket szerezzenek be ott, ahol azok a legautentikusabbak. A shopping getaway újra trendi – csak épp tudatosabb, élményalapú és sokkal személyesebb formában.

A Coherent Market Insights előrejelzése szerint a globális shopping turizmus piaca 2025-ben eléri a 292,6 milliárd dollárt, és 2032-re akár 552,7 milliárdra is nőhet. A növekedést a középosztály bővülése, a globális jövedelmek emelkedése és az élményalapú utazások iránti kereslet hajtja. A turisták már nemcsak strandokat és múzeumokat keresnek, hanem helyi piacokat, dizájner outlet központokat és autentikus kézműves boltokat is. A Revfine turisztikai trendösszefoglalója szerint a vásárlás egyre inkább beépül az utazási élménybe: a turisták olyan helyeket keresnek, ahol a vásárlás kulturális élménnyé válik – legyen szó koreai bőrápolásról, francia csokoládéról vagy olasz divatról.

a „Good Getaways” típusú utazások – amikor valaki kifejezetten egy ország ikonikus termékei miatt utazik – egyre népszerűbbek. Például:

• Koreába bőrápolási termékekért, K-beauty márkákért
• Franciaországba csokoládéért, parfümért vagy haute couture darabokért
• Olaszországba dizájner outlet shoppingért, különösen Milánó és Firenze környékén
• Japánba technológiai kütyükért és limitált szériás streetwear márkákért – Tokió Harajuku negyede a divatfanatikusok Mekkája
• Egyesült Arab Emírségekbe luxusmárkákért és aranyékszerekért – Dubai Mall és Gold Souk világszinten is egyedülálló
• Németországba sportmárkákért – a Puma és Adidas outlet központjai Herzogenaurach környékén kultikus célpontok
• Spanyolországba espadrille cipőkért, bőrtáskákért és kézműves termékekért – különösen Andalúziában és Mallorcán
• Thaiföldre selyemért, kézműves textilekért és természetes kozmetikumokért – Bangkok és Chiang Mai piacai különösen népszerűek
• USA-ba vintage divatért és designer resale darabokért – New York és Los Angeles tele van curated second-hand butikokkal
• Törökországba bőrtáskákért, kézzel szőtt szőnyegekért és aranyékszerekért – Isztambul bazárjai a vásárlás élményét adják
• Angliába klasszikus tailoringért és heritage márkákért – Savile Row, Liberty London és a brit stílus ikonikus darabjai

A fiatalabb generációk – különösen a Közel-Keletről érkezők – hajlamosabbak prémium termékekért utazni, és a resale (újraértékesített) divatcikkek iránti kereslet is növekszik. A Vestiaire Collective és a ReSelfridges térnyerése jól mutatja, hogy a fenntarthatóság és a különlegesség iránti igény új vásárlási szokásokat hozott létre.

Élményalapú vásárlás: nem csak a termék számít

A vásárlás már nem öncélú költés, hanem része az utazás narratívájának. A turisták olyan helyeket keresnek, ahol a vásárlás kulturális élménnyé válik – ahol a termék mögött történet van, és ahol a vásárlás maga is emlék. A Statista 2025-ös trendösszefoglalója szerint az élményalapú utazás, a lokalitás és a fenntarthatóság iránti igény átalakítja a turizmust – és ezzel együtt a vásárlási szokásokat is.

Miért érdemes figyelni erre a trendre?

A shopping getaway nemcsak a turizmus új hulláma, hanem gazdasági lehetőség is: városok, régiók és márkák egyaránt profitálhatnak belőle, ha képesek autentikus, jól pozicionált vásárlási élményt kínálni. A turisták már nemcsak vásárolni akarnak – hanem hazavinni egy darabot abból a világból, amit megismertek.

De mi a helyzet a magyar fővárosban?

Bár Budapest egyre népszerűbb turisztikai célpont, a luxusvásárlás terén még mindig lemaradásban van a régió más nagyvárosaihoz képest. Az ázsiai turisták például szívesebben választják Bécset, ahol jóval szélesebb kínálat várja őket a prémium márkákból. Erről korábban a Pénzcentrumnak nyilatkozott Veégh Máté, a Mellow Mood Hotels frissen kinevezett általános igazgatója, aki szerint a magyar fővárosban jelenleg kevés a valódi luxusüzlet, ami versenyhátrányt jelent. „Tény, hogy egyre több luxusszálloda épül, és nagy kérdés, hogy a főváros szolgáltatásaiban meg tud-e felelni ennek a vendégkörnek” – mondta. Veégh bízik abban, hogy Budapest stratégiai fejlesztéseinek részeként a luxusmárkák jelenléte is erősödni fog.