Évtizedek óta szenvednek a lakosok ezeken a településeken: esélyük sincs egy jobb életre

Az idei forró európai nyáron Barcelona, Velence, Mallorca és a Kanári-szigetek lakói tüntettek a túlturizmus ellen. A jelenség azonban nem korlátozódik Európára. Mexikóvárosban a múlt pénteken a túlturizmus és a külföldi "digitális nomádok" okozta dzsentrifikáció elleni békés tüntetés erőszakba torkollott, amikor tüntetők egy kisebb csoportja betörte az üzletek kirakatait és kifosztotta azokat.

Idén korábban a japán turisztikai hivatal arra kérte az ausztrál turistákat, hogy Tokió és Kiotó helyett (ahol a turistákat a gésák zaklatásával vádolják) kevésbé látogatott célpontokat válasszanak. A turisták viselkedését bírálták az Antarktiszon és Balin is, ahol a turizmus a bruttó hazai termék 60-70%-át adja - írta a theconversation.com.

Bár az európai túlturizmus elleni tiltakozások legalább 2017-ig nyúlnak vissza, az idei év mérföldkövet jelent: először fordult elő, hogy közösségi aktivisták kontinensszerte összehangolták a tüntetéseket. A helyiek turizmusellenes graffitikhez folyamodtak Athénban, vízipisztoly-támadásokat hajtottak végre Olaszországban, Portugáliában és Spanyolországban, Velencében pedig vízi felvonulást tartottak a turistahajók ellen.

A leggyakoribb panaszok a túlzsúfoltság, a megfizethetetlenné váló lakhatás, valamint a fizikai és természeti környezet károsodása. A világ más részein az egyoldalú turisztikai politikák, az érzéketlen turisták és az ingatlanpiaci spekuláció is aggodalomra ad okot.

A turizmus elleni helyi tiltakozások azonban nem újkeletűek. Hosszú történelmük van: az ókori Rómától és a 19. századi Brightontól kezdve Hawaiiig és a Karib-térségig, különösen az 1950-es évektől kezdődő tömegturizmus felemelkedése után.

A turisták elutasítása olyan régi, mint maga az utazás. Már i.sz. 51-ben Seneca, az ifjabb filozófus írt a Rómából a tengerpartra menekülő turistákról: "Miért kell részeg embereket néznem, ahogy a parton tántorognak, vagy zajos csónakázó társaságokat? Ki akar éjszakai szerenádozók veszekedéseit hallgatni?" Ez akár a mai Amszterdam "legénybúcsú-turizmusától" szenvedő helyi lakos panasza is lehetne.

A modern turizmus alapjait az 1800-as években fektették le az Egyesült Királyságban. Ide tartozott a Thomas Cook által kifejlesztett utazási ügynökség, a vasút és a gőzhajók közlekedési technológiái, valamint az európai Grand Tour által kialakított utazási kultúra. A tiltakozások és a turizmusellenes érzelmek ezzel párhuzamosan fejlődtek.

Az 1827-es brightoni zavargások korai turizmusellenes konfrontációt jeleztek. A halászhajókat eltávolították a tengerpartról, miután a turisták panaszkodtak a parton kiterített halászhálók és a mogorva halászok jelenléte miatt. A tiltakozásokat elfojtották, a hajókat kiszorították a város fő strandjáról, a turisták érzékenységét pedig megnyugtatták.

A második világháború óta azonban a tiltakozások katalizátora a turizmus "tömegesedése" volt. Ezt a globalizált és kommercializált turisztikai ipar eredményezte, amelyet a turistahajók, jumbo jetek és nagy vidámparkok szimbolizálnak. A tömegturizmus a növekvő középosztály és a fizetett szabadság eredménye volt, miközben a tömegközlekedési rendszerek olcsóbbá, elérhetőbbé és szélesebb körűvé tették a turizmust.

Hawaii őslakos Kanaka Ma'oli népe évtizedek óta tiltakozik a turizmus ellen, ahogy a tömegturizmus-ipar fejlődött. A Hawaii-ra irányuló turizmus részben kultúrájuk visszaélésszerű aspektusaira épült, különösen az "aloha" marketingjére: a kultúra romantizálására sztereotipizált módokon, hogy megfeleljen az utazók egzotikus fantáziáinak.

A közelmúltban a hawaii lakosok a 2023-as maui tüzek utáni túl korai turizmus újranyitása ellen tiltakoztak egy "halászati akcióval". Egy koalíció megszervezte a helyieket, hogy a turisztikai üdülőhelyek előtt horgásszanak a Kaanapali strandon, felhívva a figyelmet a lakosok állandó lakhatásának hiányára és a katasztrófa utáni helyreállítás lassú ütemére.

A tiltakozások hamarosan átadhatják helyüket átfogóbb közösségi stratégiáknak. Társadalmi mozgalmak szerveződnek a túlturizmus és a turisztifikáció ellen. Például a nemrég Barcelonában tartott kongresszus (július 3-6. között) résztvevőket gyűjtött össze egész Európából, hogy tanulási koalíciókat építsenek a közösségek megerősítésére.

Visszatekintve, a "turizmusellenesség" talán nem a megfelelő kifejezés. A helyi közösségek nem feltétlenül a turisták és a turizmus ellen vannak. A tiszteletlen turisták, a növekedésorientált turisztikai ipar és a turizmus helyi lakosok érdekében történő hatékony kezelésére képtelen kormányok ellen tiltakoznak.