Többszázezres bírságot kaphat, aki nem ismeri ezt a szabályt: sok magyar sétálhat bele a csapdába

Nem kétséges, valódi reneszánszát éli a sátrazás, igaz azonban, hogy a hazai kempingek minősége ma még sok tekintetben elmarad a kívánt színvonaltól. Magyarországon jelenleg 330 kemping működik, viszont a Magyar Turisztikai Minőségtanúsító Testület Nonprofit Kft. szerint mindössze 30 rendelkezik minősítéssel, és ezek közül is csak egy 5 csillaggal. Pedig az első minősítés ingyenes. Az árakkal kapcsolatban a kempingszövetség elnökétől korábban megtudtuk, hogy az energiaköltségek megnövekedése miatt szinte mindenhol kénytelenek voltak emelni, de aki megtehette, csak a minimális mértékben.  Adja magát a kérdés, miért nem kempingezünk akkor vadon, erdőn-mezőn? Hát mert nem mindenhol szabad.

A legtöbb európai országban illegális a vadkemping, kizárólag a kijelölt táborhelyeken lehet sátrat verni. Ezeken a helyeken, ha vadkempingezésen érnek, több száz eurós büntetés kell fizetni a szabálysértésért,

Horvátországban konkrétan 400 eurót, azaz kb. 150 ezer forintot.

Magyarországon a törvény szerint az erdőgazdálkodó hozzájárulásával szabad az erdőben üdülési, illetőleg sportolási célból tartózkodni, táborozni, továbbá sátrat felverni,

24 órát meg nem haladó sátorozással kapcsolatban tehát nem kell az erdőgazdálkodó hozzájárulását kérni, egy éjszakára az erdőkben sátort lehet verni a törvény értelmében. Aztán, ha továbbállunk, egy másik helyen újra megtehetjük ugyanezt – írja a magyar Kéktúra hivatalos oldala. Tehát ha egy több napos túrát tervezünk, aminek minden éjszakáját máshol töltjük, az teljesen rendben van.

Ám a fentebb leírtak alól kivételt jelentenek a nemzeti parkok, természetvédelmi területek, ahol sátorozni általában csak a kijelölt helyeken szabad, ilyen pedig nincs sok, vagy erre engedélyt kell kérni az adott nemzeti park igazgatóságánál.

(A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy ha semmi kirívót nem követünk el, nem háborgatjuk a természetet, nem a turistaútvonal kellős közepén állítjuk fel a sátrat, az erdőőrök engedély nélkül sem vegzálják a túrázókat.)

Jó tudni, hogy összesen 848 924 hektár esik nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület, vagy természeti emlék besorolás alá, éppen ezért érdemes indulás előtt megnézni a túraútvonalunkat, hogy az áthalad-e természetvédelmi területen.

Az erdőtörvény azonban csak az erdőkre vonatkozik, ám sok esetben jöhet úgy ki a lépés, hogy kaszálókon, réteken, megművelt területeken kellene sátrat vernünk. Ilyen esetekben a tulajdonos hozzájárulására lenne szükségünk, azonban a gazdák általában nem szoktak a földjeiken lenni, ha éppen arrafelé járunk – így nem lehetünk biztosak abban, hogy nincs ellenükre.

Pár fontos alapszabály

Az első és legfontosabb alapszabály, hagyjuk úgy a természetet, ahogy érkezésünk előtt volt. Azaz ne szemeteljünk és ne tegyünk kárt a növényekben!

A tűzgyújtással azonban legyünk nagyon óvatosak, hiszen nem csak veszélyes, de komoly büntetési tételt is vonhat maga után, ha szabályt szegünk: a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatóság honlapján, hogy hol van érvényben tűzgyújtási tilalom. Aki megszegi az adott helyen érvényes szabályokat, vagy a tűzgyújtási tilalom alatt gyújtana tüzet, az nagy tűzvédelmi bírságot is kaphat. A tűzvédelmi bírság kiszabására a szabálytalanságot észlelő tűzvédelmi hatóság jogosult. A tűzvédelmi bírság megfizetése ugyanakkor nem mentesít a büntetőjogi, illetve a polgári jogi felelősség, valamint a tűzvédelmi bírság kiszabására okot adó szabálytalanság megszüntetésének kötelezettsége alól.

A bírság 10, illetve 20 ezer forintról indul, de bizonyos esetekben akár a több milliós összeget is elérheti!