Kész, vége! Végleg befellegzett a magyar családok nyaralási terveinek idén

A pandémia óta egymást érő kríziseket élünk át, ilyenkor az emberek mentális és lelki állapota folyamatos változásban van. Nem meglepő, hogy a Collins dictionary szerint a „permanens”, azaz állandó és a „krízis” szavak összetételéből született permakrízis lett a tavalyi év szava. Ilyen időszakokban utazási szokásaink is változnak, ezért a CHERRISK by UNIQA biztosítási platform arra volt kíváncsi, hogy ügyfelei milyen utazási félelmekkel küzdenek nyaralásuk tervezéstől egészen a megvalósításig. A kapott eredmények mentális hátteréről pszichológus szakértő mondott véleményt.

A családok kevesebbet utaznak

Az önkitöltős kérdőív eredményeiből az derült ki, hogy a válaszadók több mint fele kevesebbet utazik a pandémia vége óta, mint előtte. A gyerekkel utazókat érintette leginkább a válság ebből a szempontból, ennek a csoportnak ugyanis a 60%-a utazik kevesebbet, mint a pandémia előtt.  

A válaszadók ötöde nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem utazik külföldre. Ugyanakkor az is látszik, hogy válság ide vagy oda, 60%-a ugyanannyit utazik azoknak, akik évente ötnél többször utaznak külföldre. Úgy tűnik, hogy az utazás gyakoriságával növekszik az ahhoz való ragaszkodás, még a nehézségek ellenére is. Nem is csoda, hiszen az utazásnak számos pozitív hatása van a mentális egészségünkre. Mráz Kata pszichológus szakértő ezek közül a stressz csökkentését, a boldogság és jó hangulat érzését, a kreativitás és inspiráció erősödését, valamint az önreflexióra és személyes fejlődésre adott lehetőséget emelte ki.

Fő utazási félelmeink

A félelmek lehetséges okait a pszichológus a következőkben látja: „Az utazástól való félelem mögött számos pszichés működés állhat. Például az új helyek, az ismeretlen kultúrák vagy a szokásostól eltérő környezet, az egyéni komfortzóna elhagyását jelentheti sokaknak, ami szorongást vagy félelmet okozhat.” Külföldi út tervezése előtt az izgatott várakozás mellett olyan félelmek is megjelenhetnek, hogy vajon mi történik váratlan helyzetekben, például, ha valaki rosszul lesz, vagy baleset következik be. A kutatás arra világított rá, hogy minél gyakrabban utazunk, annál kevésbé félünk a nem várt egészségügyi problémáktól.

A 2022-es nyári időszakban a sorozatos járattörlésektől és a reptereken uralkodó káosztól volt hangos a média. A válaszok elemzése megmutatta, hogy a járattörléstől leginkább azok tartanak, akik évente 3-5 alkalommal utaznak, míg azok legkevésbé, akik ötnél többször. Az utazás meghiúsulásától a családdal és gyerekkel útnak indulók jobban félnek az egyedül vagy partnerrel utazó csoportokhoz képest. „Amikor elhagyjuk a komfortzónánkat, szembesülnünk kell a változással és az ismeretlennel. Általában hajlamosak vagyunk a biztonságos és megszokott környezetünket választani, mert ez az ismert és kontrollált helyzeteket jelenti. Ha mégis képesek vagyunk kilépni ebből, az számos pozitív hatással lehet a mentális egészségünkre, elősegítheti a személyes fejlődésünket, fejleszti a rugalmasságunkat és az alkalmazkodóképességünket” – mondta el Mráz Kata.

Az utazás pozitív hatásai: alkalmazkodóképesség és nyelvi magabiztosság

Mráz szerint „az idegen nyelvű kommunikációval járó bizonytalanság és a félreértések lehetősége félelmet kelthetnek. Előfordulhat az is, hogy korábban negatív tapasztalataink voltak, például kínos helyzetek vagy sikertelen interakciók. Ezek az emlékek bizonytalanságot idézhetnek elő, és megakadályozhatnak bennünket abban, hogy magabiztosan kommunikáljunk idegen nyelven.”

Jó hír viszont, hogy a komfortzóna elhagyása és a minél gyakoribb utazás segít erősíteni önbizalmunkat és magabiztosságunkat ilyen helyzetekben. A kapott eredményekből az derül ki, hogy minél gyakrabban utazik valaki, annál kevésbé tart a váratlan eseményektől, továbbá, hogy az utazás gyakoriságával nő az emberek magabiztossága a nyelvi nehézségekkel szemben.