30 °C Budapest
Caroline Gleich skiing in deep powder at Alta, Utah in 2011

Betett a téli tavasz a magyar sípályáknak? Így élhetik túl a megbolondult időjárást

2023. január 15. 07:01

Melegszik a bolygó, gyakorlatilag alig látunk havat télen, veszélyben vannak a téli sportok? Az utóbbi napok, hetek enyhe időjárása miatt több hazai és szomszédos sípálya is kénytelen volt ideiglenesen bezártni, így sokan elkezdtek aggódni - a szakértő szerint azonban tulajdonképpen nincs miért. Fehér Gyula, a Chernel István Sí és Turisztikai Klaszter Egyesület elnöke vázolta a nemzetközi trendeket és a hazai sípályák helyzetét is a Pénzcentrumnak adott interjúban.

Pénzcentrum: Az elmúlt hetekben egyre több olyan hírt lehetett olvasni, miszerint komoly veszélyben van az alpesi síturizmus, több pályát is kénytelenek voltak lezárni a szokatlanul meleg időjárás miatt. Általánosságban mi az, amit elmondható a jelenlegi helyzetről?

Fehér Gyula: A síszezon nemcsak Ausztriában, az alpesi országokban, hanem Magyarországon is kitolódik. A két évvel ezelőtti szezonban például egészen húsvétig lehetett itthon síelni. Tapasztalhatjuk, hogy minden évben egyre később érkezik az ősz, a tél, a tavasz. Sokszor van még szeptemberben kánikula, és ha megnézi a meteorológiai statisztikákat, látja, hogy gyakran későn jön meg a nyár, és még kellemetlenül hűvös a május, a június. 

Ma már szinte minden sípályán a természetes hó mellett technikai hóval is dolgoznak, ami nehezebben olvad el. Egyrészt nagyobb hóvastagságot gyártanak, plusz a hótaposó gépekkel, ratrakokkal ezt be is döngölik. A síturizmusban nagyon fontos elem, a technikai fejlődés, és ez egy kifejezetten összetett eljárás, melyhez kellenek víztározók, hógyártó berendezések, stb.

És mivel ez egy jól fizető piac, erre a piacra nagyon odafigyelnek. A ratrakoknál is megjelentek a dízelmeghajtású eszközök mellett az elektromosak, de ma már olyan mesterséges intelligenciával működő hóágyúk vannak, amelyek figyelik a pillanatnyi meteorológiai helyzetet, a páratartalmat, hogy a lehető legoptimálisabb feltételek mellett, gazdaságosan működjenek.

Milyen céllal alakult meg a klaszter?

Jelenleg nagyjából 45 sípálya van az országban, és 10-11 síterep tudott megkapaszkodni valamilyen szinten,  ezek a síterepek korábban anyátlanok voltak, az ország különböző részein lévő terepeket üzemeltetők egyesével lobbizgattak, hogy kapjanak engedélyt, próbáltak együttműködéseket kialakítani. 2013-ban indult el a Normafa projekt, én, mint régi síelő, síiskola vezető, nagyon lelkes voltam, javasoltam, hogy kezdjünk el valamiféle diskurzust. Megszerveztem a Normafa Park Konferenciát, 200 érdeklődő jött el. A saját cégem finanszírozásában úgy döntöttem, hogy meghívok különböző partnereket, mindenki kap negyedórát, hogy beszéljen arról a területről, ami neki fontos. Nyitott volt, tényleg bárki jöhetett, és a végén az volt a konklúzió, hogy egyesével lobbizgatni nincs értelme, össze kell fogni.

A klaszterek Nyugat-Európában nagyon fontos szerepet játszanak,  évszázadok óta működnek Angliában, ám Magyarországon ezt a fajta együttműködést nem annyira ismerik. Ott és akkor éreztük, az összefogásnak valamilyen működőképes formáját kell kitalálnunk és ’14 májusában megalapítottuk a klasztert 14-15 tagszervezettel. Nemcsak sípálya-üzemeltetők vannak, hanem érdekvédelmi szervezetek is, vagy például a Síoktatók Magyarországi Szövetsége.

Milyen a hazai sípályák jelenlegi helyzete?

A sípályáknál, főleg a hazai sípályáknál két dolgot fontos kiemelni: az egyik, hogy technikai hógyártás nélkül gazdaságosan hosszútávon nem üzemeltethetőek, a másik, hogy muszáj mindegyiknek négyévszakossá válnia. Ez nemcsak a magyarokra, hanem javarészt az összes síterepre vonatkozik. Ezen felül az is fontos, hogy a téli időszakban még több attrakciót kell nyújtaniuk, a nyári időszakba pedig másfajtát. Azért is jók az ülőszékes felvonók, mert ezek négyévszakosak, másrészt környezetvédelmi szempontból is előremutatóak. Régóta szorgalmazom, hogy Kékestetőre épüljön egy székes vagy egy kabinos felvonó, és akkor le lehetne zárni az utat, vagy legalább korlátozni lehetne a forgalmat.

Persze mindig vannak kétkedők, akik szerint nem fontosak a hazai sípályák – ez is egy vélemény. Magam részéről erősen támogatom a párbeszédet, a konzultációt, nekem ez is a dolgom, hogy meghalljak másokat. Vannak olyanok, akik a hazai síturizmust megmosolyogják, olykor kissé pejoratív értelemben emlegetik.

Magyarországon egyre többen síelnek, mára közel 600 ezren.

Az emberek szeretnek a természetben lenni, illő, hogy legyenek megteremtve a megfelelő feltételek ehhez. A Normafa projekt szerencsére jól indult, megújult a Vasas Síház, rögtön decemberben bejött a hideg időszak, az átadáskor, december 22-én gyönyörű napos, hideg idő volt.

Aztán felborította a terveket az időjárás...

Igen. Az elmúlt időszakban akár hideg is lehetett volna, mert az a keletről nyugatra történő levegőáramlás, ami nagyrészt jellemző Európában, hosszú évek alatt részben átváltozott észak-déli irányúra, ennek az a következménye, hogy északról egytre gyakrabban tör be a hideg, vagy délről bejön a meleg. Ebben a konkrét időszakban, karácsonytól mostanáig az USA-ban, Oroszországban, de a Baltikumban is rendkívül hidegek voltak, olyan extrém hidegek, mint amilyen meleg itt. Európának persze ezzel szerencséje volt, mert a legérintettebb az energiaválságban, ez a meleg most a legtöbb embernek jól jött. Valahol én is örülök, mert a gázszámlám kevesebb, de nagy kérdés, hogy mi lesz a jövőben.

Azt mindenesetre tudni kell, hogy akik sípályát üzemeltetnek Magyarországon, azok a végletekig elszánt emberek, és nem ez az első ilyen extrém tél. Az 1920-as években, amikor az akkori kormányzat elhatározta, hogy sípályákat épít, évekig nem esett hó, mindenki azt mondta, őrültség. Aztán az 1930-as évek végén, a 40-es években viszont hatalmas havak voltak. Ez a változékonyság benne van a pakliban - aki sípályát üzemeltet, az nagyon jól tudja ezt.

A mostoha körülmények ellenére miért van mégis Magyarországnak számos olyan sípályája, ami mégis tud üzemelni?

Mert a penetráció nagyon kicsi: alig van sípálya a sok sízőhöz képest. Abban a pillanatban, amikor elindul a sífelvonó, csőstül mennek az emberek, tehát sokkal nagyobb a kihasználtsága, mint máshol -ez persze időnként, főleg a hétvégeken sorbanállással jár. 

Azt is fontos látni, hogy amikor aztán megy a sípálya, akkor  egészen nagy nyereséggel tud működni, így lehet kitermelni azokat a lyukakat, ami például most is van. Persze nagyon fáj, hogy nincs hó, de akik pályát üzemeltetnek, ezeket belekalkulálják a számokba.

A hazai síliftek még mindig nagyjából feleannyiba kerülnek, mint máshol, persze itthon nem 3000 méteresek hegyek, nem olyan hosszúak a pályák. De a covid alatt egyértelművé vált, milyen fontos, hogy vannak, hiszen ne lehetett külföldre utazni, és nagyon nagy forgalmat generált a krízis mind a két covidos évben. A magyar sípályáknak jót tett a kialakult helyzet, árbevétel és marketing szempontjából is. Sokan meglepődtek a pályák minőségén, hiszen azokat folyamatosan korszerűsítik, mindig kell fejleszteni valamit körülöttük.

A klaszter feladata az is, hogy népszerűsítsék Magyarországon a sísportot?

Igen, és én az gondolom, hogy ebben a szegmensben is a gyerek a jövő, ráadásul ez egy kétségkívül rendkívül egészséges sporttevékenység, érdemes tehét áldozni rá időt, energiát. Az Amatőr Gyermek Síbajnokságot ’93 óta minden évben megszervezem, általában Ausztriában, Szlovákiában, ez magyar gyerekeknek van, akik az ország minden pontjáról jönnek. Dr. Fürstner József elnöksége alatt a Magyar Síszövetség felismerte, hogy nem csupán az a pár száz versenyző a jövő, hanem az 500-600 ezer amatőr síelő is. Erre a szabadidős rétegre alapozva van esély a versenyzők utánpótlását kialakítani. Jól hangzik, hogy álljunk rá a topversenyzőkre, de ez hol van, hol nincs. Miklós Edit óta hasonló színtű eredmények nincsenek, ugyanakkor vannak reménységeik most is. Nem jelentéktelen ez az amatőrök létszám, rengeteg gyerek síel, erre a rétegre pedig figyelni kell. Idén azért lett az általunk már 31. alkalommal megrendezésre kerülő versenynek a neve Magyar Síszövetség Kupa, mert ezzel azt szeretnénk jelezni, összetartozunk. Donovalyban (Dóval) kerül megrendezésre február 11-én, 6-16 éves korig lehet jelentkezni, minden korosztály külön kategória, külön fiú, lány, összesen 78 érmet osztunk ki. Abban bízom, hogy az együttműködés a síszövetséggel hosszú távú lesz, és remélem, hogy az 50. versenyt már a fiaim fogják megszervezni.

NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!

Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)

A síelés nem olcsó sport: megvan ehhez itthon a fizetőképes kereslet?

Az emberek a covid óta jobban vágynak a levegőre. Olyan tömegek mennek a hegyekbe, hogy az hihetetlen, azelőtt fel nem fedezett helyeken is egyre nagyobb mennyiségű ember jár. A hegyi turisztika ma még alulértékelt Magyarországon, a legtöbben az Alpokba, Tátrába vágynak, viszont nem mindenki teheti meg, hogy elutazzon több száz kilométerre.

Ha megkérdezik az embereket, hogy szeretnének-e telet, egy részük azt mondja, hogy nem, mert hideg van, de maga a hó az mindenkinek egy „tisztaságélmény”. Nagyon kevesen mondják azt, hogy egyáltalán nem akarnak havat látni. Amikor a Normafánál is megcsinálták hóágyúval a sífutó- és szánkópályát, tömegével mentek fel az emberek, mert vannak olyan gyerekek, akik még nem is láttak havat életükben. Tehát az igény megvan, a fizetőképes kereslet megvan, úgy érzem, hogy van létjogosultsága Magyarországon ennek a sportnak.

Arról nem beszélve, hogy ez nemzetgazdaságilag is kifejezetten kedvező: a hazai sípiac kb. 100 milliárd forintos - ebben benne van az utazás, az oktatás, a felszerelés, a hütte stb. Emellett munkahelyeket teremt. Egy vidéki helyszínen, ahol minden egyes munkahely nagyon problémás, ez is fontos. Az Agrárminisztériummal kötött megállapodásunk egyik pontja például az volt, hogy vidéken a munkaerő-megtartás érdekében is dolgozzunk együtt.

Mégis hogyan lehet a sípályákon dolgozókat egész évben foglalkoztatni?

Eplényben ez már elég jól meg tudott valósulni, ők ráálltak a nyári turisztikára. Közel is van a Balaton, ha nincs strandidő, akkor az emberek nem akarnak a szálláson ülni, hanem elmennek kirándulni. Rengeteg terv van a tarsolyukban arra vonatkozóan, hogy miket szeretnének ott megvalósítani. Nyilván olyan mennyiségben a foglalkoztatás nem vállalható, mint télen, de aki sípályát üzemeltet, az azon van, az az érdeke, hogy nyáron is legyen bevétele.

A magyarok körében melyek a népszerű úti célok síelés tekintetében?

A sízők 90 százaléka külföldön síel, ennek kb. 50 százaléka Ausztriában. Amely desztinációk most feljövőben vannak, az Szlovákia, Szlovénia, Lengyelország, ott is rengeteg felújítás, korszerűsítés történt, ráadásul közel is vannak. Amit még érdemes megemlíteni, a francia és az olasz síterepek.

Melyik a legdrágább ezek közül?

Egyértelműen Svájc a legdrágább, Franciaország pedig relatíve azért olcsó, mert ott vannak olyan síterepek, ahol van tömegszállás. 8-10 emeletes épületek, amikben diákszállások vannak, ráálltak a tömegturisztikára. Szlovákia viszont még mindig olcsóbb ennél, ráadásul közelebb van, az éttermi árak jóval alacsonyabbak, a felvonók is kb. 10-20 százalékkal. Egy családnál ez nem mindegy.

De a síelésre elköltött minden egyes százalék, amit itthon tudunk tartunk, az egymilliárd forintot jelent. Ez megjelenik az adóforintokban, a munkaerő-megtartásban, még országimázs szempontjából is.

Az ősz elején mindenki nagyon féltette a síturizmust, alaptalanok voltak ezek a félelmek?

Azt kell, hogy mondjam, hogy nagyobb volt az ijedtség, mint amekkora lett végül a baj. Soha nem látott számokat produkált a szezon, leginkább az alpesi országokban, eddig, a foglalások száma óriási. A franciák tele vannak angolokkal, a németek megszállták Ausztriát, Szlovákia tele volt a téli szünetben magyar síelőkkel. Nem volt tökéletes hó, de működtek a pályák. Az energiaválság és az egyéb tényezők ellenére is növekedett az érdeklődés a síturizmus iránt.

Már elértük a ’19-es szintet?

Igen, globálisan. Nyilván van olyan síterep, amelyik valami miatt nem tudott kinyitni, de összességében az alpesi országokban és Kelet-Európában a nehézségek ellenére is inkább nő a síturizmus volumene. Hogy ez meddig tart, nem tudni. Az a rengeteg ember, aki kihagyott 2-3 évet, most mind megjelent a piacon, plusz a háborús pszichózis, az infláció azt eredményezték, hogy az emberek felhőtlenül akarják szabadidejüket eltölteni.

A sajtónak fontos a klikkek száma, ezért szeretnek megjelentetni pályabezárásról szóló cikket, és hogy összeomlik a sípiac. De a tény ezzel szemben az, hogy valóban vannak olyan sípályák, amik bezártak, de most például Szlovéniában óriási havazások voltak, sorra nyitnak a síterepek, az egyik legnagyobb síterep azért nem tudott azonnal kinyitni, mert akkora hó volt, hogy nem tudták kezelni. Ausztriában is folyamatosan jön a hó.

A síelők pedig megkeresik a havat. Lehet, hogy vannak lemondások, mert ahol foglalt, ott nincs jó hó, de akkor elmegy egy hónappal később, vagy elmegy egy másik helyre.

Határozottan tudom állítani, hogy nem omlik össze a síturizmus, épp ellenkezőleg ebben a szezonban látványos növekedés van, és várhatóan lesz is, hiszen az energiaárak mostanra stabilizálódtak. A síterepekre is ráfér, hogy végre keressenek, a két covidév azért nagyon megcsapott mindenkit. Jós nem vagyok, azt nem tudom megmondani, hogy mi lesz 10-20 év múlva, de nem hiszem, hogy 5-10 éven belül komoly változás lenne a síturizmusban, sőt, a nyári attrakciók fejlesztése majd erősítheti a télit is. Ez egy fizetőképes kereslet, ki fogják fizetni a jobb szállodát, a különböző technikai fejlesztéseket. Az más kérdés, hogy meddig tart ez a felfelé ívelő szakasz.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Ezen a szőnyegen jógázva már semmi sem választ el a természettől (x)

Gombából és növényi szálakból fejlesztett újgenerációs jógamatracot egy fiatal magyar csapat.

Tücsökfehérjéből készít proteinszeletet a magyar orvostanhallgató, a Cápák között befektetője is beszállt az üzletbe (x)

Ennek nincs is tücsök íze, ez a leggyakoribb visszajelzés a többféle ízesítéssel gyártott, tücsökfehérjével dúsított proteinszelet, snack és shake kapcsán.

A legnagyobb hazai filmfesztiválon mutatkozik be a közösségi finanszírozásból megvalósult kisjátékfilm

A Magyar Mozgókép Fesztiválon találkozhat először a közönség Králl Kevin “Melange”című kisjátékfilmjével.

Üzleti ötletek tesztelése: ezt kell tenned, hogy befutó legyen a kampányod a közösségi piactéren

Magyarországon az üzleti ötletek mintegy 6 százaléka jut el abba a fázisba, hogy jutalomalapú közösségi finanszírozási kampány indulhat rájuk.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2024. július 21. vasárnap
Dániel, Daniella
29. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
REA 2024 SUMMIT – Powered by Pénzcentrum
A magyar Real Estate Agent találkozó a Kalmárok közreműködésével
Future of Finance 2024
Mi lesz a szerepe a pénzügyekben az AI-nak?
Sustainable World 2024
Zöld finanszírozási lehetőségek, befektetési döntések, ESG megfelelés
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2024. július 21. 16:08
Felújítási támogatás - hírek, tudnivalók
A legfontosabb hírek, elemzések, és a részletszabályok a 2024-től elérhető lakásfelújítási támogatásról.
Most nem