Gigabírságot kapott a magyar bliccelési bajnok: 56-szor utazott jegy nélkül

A MÁV-START egyszeri alkalomra érvényes fizetési könnyítéssel ösztönözte tartozása rendezésére azt a bliccelőt, aki csaknem 800 ezer forintos rekordtartozást halmozott fel, mivel 56 alkalommal bírságolták meg a jegyvizsgálók menetjegy nélküli utazás miatt.

A vasúttársaság a 2007 és 2012 között kiszabott büntetéseket tavaly értékesítette egy követelésbehajtó cégnek. A 2013 óta keletkezett bírságok, melyek összértéke meghaladja az 5 milliárd forintot, továbbra is a MÁV-START tulajdonában vannak. A követelések összesen mintegy 90 ezer bliccelőhöz, szabályszegőhöz tartoznak, ezek közül 54 ezer adósnak csak egy tartozása van a társaság felé. Az abszolút rekorder összesen 600 bírságot gyűjtött össze az utazásai során, tartozása a 9 millió forintot is meghaladja. A magas összeggel tartózók ellen a vasúttársaság büntetőfeljelentést tesz, mivel az már csalásnak minősülhet.

A bírságot kapott bliccelők a nagyobb problémákat, a felesleges többletköltségeket kerülhetik el azzal, ha tartozásukat mihamarabb rendezik. Ehhez a vasúttársaság segítségét is kérhetik: egyedi fizetési konstrukciót, részletfizetést, fizetési halasztást is kaphatnak, ha szeretnék rendezni tartozásukat. A fizetést megtagadók esetében azonban a bírósági végrehajtók a jövedelemből tilthatják le a vasúttársaságnak járó összeget, míg az adósság nem rendeződik, vagy rosszabb esetben a bliccelő ingatlanjára vethetnek ki végrehajtási jogot. Olyan is előfordult már, hogy egy adós veterán autóját foglalták le a nagy összegű adósság fejében.

A vasúttársaság fokozatosan szorítja vissza a bliccelő utasok számát. Míg 2016-ban 45 ezer, addig 2017-ben már csak 36 ezer nem fizető részére állítottak ki büntetést a jegyvizsgálók. A bliccelés különösen a budapesti elővárosi vonalakra jellemző, ezért itt gyakoribbak a fokozott ellenőrzések. Az elsődleges cél nem a büntetés, hanem a jegyváltási hajlandóság fokozása, a jegyvásárlás fontosságának hangsúlyozása, visszaszorítva az érvényes menetjegy, illetve bérlet nélküli utazásokat és a kedvezmények jogosulatlan igénybevételét.

A jegyvásárlási hajlandóságra kedvező hatást gyakorol a tavalyi menetrendváltáskor bevezetett kedvezményrendszer is: az 5, 10 vagy akár 20 százalékos árengedményt biztosító elektronikus jegyvásárlás ugyanis dinamikusan terjed az utasok körében.