Milyen a jó tetőcsomagtartó? Íme a teszt!

Egy ideális tetőcsomagtartó könnyen felszerelhető, ellenáll az időjárás viszontagságainak, biztonságos, könnyen nyitható, zárható, de ütközéskor nem repülnek ki belőle a csomagok, nagy tárolóhelyet biztosít, és még sorolhatnánk, mi mindent várunk el, természetesen a lehető legalacsonyabb áron.

Minden igénynek megfelelő síboxot találni persze nem egyszerű, több szempontot érdemes mérlegelni választás előtt, például azonos űrtartalom esetén a szélesség, illetve magasság kérdése merülhet fel, hiszen egy keskenyebb tárolónak meg van az előnye, hogy az alaptartóra elférhet melléjük még 1-2 bicikli vagy más sporteszköz is.

A Német Autószövetség (ADAC) szakértői idén is segítséget próbálnak nyújtani az autósoknak azzal, hogy nyolc különböző boxot vetettek teszt alá, melyek közül a legtöbbet ugyan jónak minősítették, akadt azonban olyan tároló is, amelyből a teszt során minden kirepült.

A minőségnek megvan az ára!

A teszt alapján általánosságban azt lehet mondani, hogy a drágább termékek közül szinte mindegyik síboxot orral előre felé kell felszerelni. Szintén kijelenthető, hogy a minőségnek bizony ára van: a 250 euró körüliek ugyanis apróbb részleteiket tekintve is jóval igényesebb kidolgozásúak.

Az eső-teszten legjobban a Kamei Delphin 340 K, az Atera Carver II 440 és a Thule Pacific 600 szerepeltek, ugyanakkor a Mont Blanc Vista 380, a Neumann Whale 520 a Thule Ranger különösen rossz eredményt produkáltak esőben.

A teszt során a lopásállóságot is megvizsgálták a szakértők, hiszen nem mindegy, hogy a parkolóban hagyott holmikat mennyi idő alatt lehet kirámolni a tárolóból. E tekintetben azok a tárolók vitték a prímet, melyeken külön fémzárak szolgálják a biztonságot. A legjobb minősítést a Hapro Roady síbox kapta, amit igen masszív zárral láttak el, ugyanakkor a Thule Ranger típusnál a viszonylag könnyen szét lehetett szedni a zárszerkezetet.

A tetőcsomagtartók kezelhetősége szempontjából is jobban szerepeltek a drágább típusok: a gyorszáraknak köszönhetően ezek könnyen felszerelhetők. A Thule például a sílécek számára külön rögzítést is biztosít. A rendeltetésszerű használathoz persze nem árt tudni a fontosabb utasításokat: a Thule, az Atera és a Kamei boxai ebből a szempontból megfelelőnek bizonyultak, mivel mindegyikhez részletes leírás és tanácsadás tartozik. A Thule, Kamei és az ATU gyártmányainál egy matrica is felhívja a figyelmét az autósoknak a megváltozott autómagasságra.

Ütközés, illetve hirtelen fékezés során is tesztelték a dobozokat, méghozzá 100 km/h-s sebességnél.
Ennél az Atera Carver II kicsit gyengébben szerepelt, mivel a box nem maradt tökéletesen a helyén, a gyorszárak némileg kilazultak, de a Thule Ranger esetében is történt némi elmozdulás a rögzítésből. Ezzel szemben a Thule Pacific erős rögzítése tökéletesnek bizonyult mind hirtelen fékezésnél, mint éles kanyaroknál is.

Ütközés során a Thule Ranger hozta a legjobb eredményeket: a box az autó tetején maradt, és csak némileg csúszott ki a rögzítésből, és a doboz tartalma is sértetlen maradt. Ezzel szemben igen rossz eredményt produkált a Mont Blanc Vista, amely nem csak a tetőn lévő rögzítőkből mozdult ki, de még a tárolóban elhelyezett csomagok is tönkre tették a belül található rögzítő pántokat.

Hogy teljes legyen a kép, és valóban meg lehessen állapítani a tárolók ár-érték arányát, azt is letesztelték, hogy mennyivel fogyasztanak többet az autók a plusz tehertől. Az eltérő formáknak, lekerekítéseknek köszönhetően ugyanis az ellenállás is eltérő, emiatt pedig a fogyasztás is. Megnézték tehát, hogy doboz nélkül, üres dobozzal, telepakolt box-szal 100, illetve 130 km/h-nál mennyit fogyasztanak az autók. Keskenyebb síboxoknál 130 km/h-nál átlagosan 2 literrel nagyobb a fogyasztás, míg szélesebb típusok esetén akár három liter is lehet a különbség.

Hasznos tippek felhasználóknak

• Bérlés, vagy vásárlás előtt mindenképp mérjük le a sífelszerelés, vagy a tárolóba szánt csomagok hosszát, hogy ennek megfelelő méretű dobozt tudjunk választani
• A tároló megtöltésekor igyekezzünk egyenletesen eloszlatni a csomagokat, és ha lehet, mindent külön rögzíteni. Síbakancsot például csak végszükség esetén tároljunk a tetőn, és akkor is a doboz elejében helyezzük el, hogy nagy fékezésnél szakítsa ki a box elejét.
• Soha ne pakoljunk többet a dobozba, mint amennyit a gyártó maximálisan javasol!
• 130 km/h-nál ne haladjunk gyorsabban tetőcsomagtartóval, nem csak a box biztonsága, de a megemelkedett üzemanyag használat miatt sem.
• Érdemes megmérni az autó magasságát a box felszerelése után, de még utasok nélkül, hogy ne érjen kellemetlen meglepetés alacsonyabb mennyezetű mélygarázsban, vagy egyéb akadály során.
• A nagyobb autómagasság miatt készüljünk fel, hogy széllökésekre érzékenyebben reagál majd a jármű, főleg hidakon, de a súlypont áthelyeződése miatt is megváltozik az autó irányíthatósága kanyarokban, de a féktávolság is megnőhet