Magas sugárzást adnak ki ezek a mobiltelefonok: itt a 2026-os friss lista - a tiéd köztük van?

A Pénzcentrum tavaly is foglalkozott a témával, és már akkor is dinamikus növekedés volt látható a mobilelőfizetések számában: 2021-ben 1000 lakosra 1385, 2024-ben 1 545, 2025-ben pedig 1 596 előfizetés jutott a KSH adatai szerint. A magyarok körében tehát egyre többeknek van előfizetése és ezzel együtt mobiltelefonja, ezzel azonban azok száma is nőtt, akiknek egy sugárzó eszköz lehet a kezében. Kérdés persze, hogy valóban káros-e ez a sugárzás, illetve melyek azok a modellek, amiket nyugodtabb szívvel adhatunk akár tinédzserek kezébe is.

Hogy mi is pontosan ez a sugárzás és mit kell róla tudni? Érdemes tisztázni, hogy bár sokan keverik, a rádiófrekvenciás (RF) sugárzás nem ugyanaz, mint a radioaktív sugárzás, két különböző dologról van szó. Az RF sugárzás egy elektromágneses hullám, és a radioaktív sugárzással ellentétben csupán hőt termel az anyagokban.

Bár egyelőre nincs egységes tudományos álláspont arra vonatkozóan, milyen hatásai lehetnek a rádiófrekvenciás sugárzásnak, számos kutatás arra enged következtetni, hogy negatív következményei lehetnek az egészségünkre nézve. Pontosan ezért vezették be a SAR (fajlagos elnyelési tényező) mérését, amivel azt vizsgálják, mekkora sugárzást bocsátanak ki egyes mobiltelefonok, mikor azok a fejünk közvetlen közelében vannak. Ezek a mérések azért fontosak, mert így hatóságilag szabályozni lehet az egyes készülékek kibocsátási értékét.

A legsugárzóbb telefonok

A Német Szövetségi Sugárvédelmi Hivatal (BfS) minden évben közzéteszi az összes jelenleg és korábban elérhető mobiltelefon sugárzási értékét. A SAR értéket watt per kilogrammban (W/kg) mérik, ami azt jelzi, hogy mennyi energiát nyel el a fej, miközben a készüléket az emberi fül mellett tartva használják. A hivatalos listán, amit februárban frissítettek utoljára, jelenleg 440 modell szerepel, ám a régi modellekkel együtt 4314 készülékről lehet adatot találni.

A lista ismertetése előtt érdemes azt is tudni, hogy a SAR értéket laboratóriumi körülmények között mérik, ahol a telefon a maximális teljesítményen működik, és különböző helyzetekben tesztelik. Szintén fontos megjegyezni, hogy az Európai Unióban a SAR határérték 2 W/kg (10 grammos testszöveten mérve), míg az Egyesült Államokban ez ennél szigorúbb, a határérték 1,6 W/kg (1 grammos testszöveten mérve).

Ahogy a táblázatban látható, az Allview P7 Pro készülék 1,82 W/kg értékével továbbra is a legsugárzóbb a német sugárvédelmi hivatal által vizsgált készülékek között. A készülék már évek óta tartja dobogós helyét. Bár az érték még így is az EU-s határérték alatt van, de az USA-ban már megbukna a teszteken a telefon. A tengerentúlon ugyanígy járna a TCL - 50 NXTPAPER 5G és ennek a telefonnak a Pro változata, az 50 Pro NXTPAPER 5G is. A top5-ben idén még az Allview márka X4 Soul modellje és a Wiko JERRY3 készüléke került be, ezek mind 1,6 W/kg-os eredményt mutattak. 

Az első huszonötbe befértek olyan neves gyártók készülékei, mint az Asus ROG különböző gamer telefonjai. Míg tavaly az Apple-nek csak az iPhone 16e készüléke került a listára (1,48 W/kg), a Magyarországon is népszerű márka termékei most egészen előre kerültek. Idén az említett készülék mellett az iPhone Air, az iPhone 17, az iPhone 17 Pro, az iPhone 17 Pro Max mind bekerült a top25-be 1,49 W/kg-os sugárzással. A Samsung készülékei közül a Galaxy Z Fold7 (1,4 W/kg) áll elől a listán. 

Neked ott van valamelyik a zsebedben?

A legtöbb magyar zsebében továbbra is Samsung, Apple vagy Xaomi telefon van, legalábbis ezek a legkeresettebb márkák Magyarországon. Májusi adatok szerint jelenleg a hazai mobilszektor legnagyobb szereplője a Samsung, csaknem 32,4 százalékos részesédessel. Ez a tavalyi mérésekhez képest azonban több mint 10 százalékos csökkenést mutat, tavaly májusban ugyanis még a felhasználók 43 százalékának volt Samsungja. Második helyre került az Apple, melynek jelenleg 27 százalékos piaci részesedése van, ami hatalmas növekedés a tavaly májusi 13,25 százalékhoz képest. A Xiaomi a harmadik helyre szorult: míg tavaly májusban a magyarok 24 százaléka választotta a márkát, idén már csak 16,5 százalékuk. Kíváncsiak voltunk így arra is, hogy az említett márkák népszerű és aktuális modelljei esetében milyen értéket mért a német sugárvédelmi hivatal.

Kezdjünk az itthon piacvezető Saumsunggal: a telefonjaik közül egyedül a Galaxy Z Fold7 (1,4 W/kg) került be a top25 közé. A többi elérhető készülékük közül a Galaxy S25 lett a második (1,29 W/kg), a harmadik helyen pedig a Galaxy S25 Plus áll (1,26 W/kg). 

Ahogy korábban már kiderült, az Apple-nek 5 készüléke is bekerült a top25-be, de a 16-os széria többi telefonja mind 1,25W/kg alatti értéket mutat, a 15-ös széria pedig ennél is kevesebbet: 1 W/kg alatt áll az összes, csakúgy, mint a korábban kiadott telefonjaik (ezek közül mindössze a 7-es és 8-as széria egyes darabjainak volt magasabb, 1,24 körüli a sugárzása). 

A Xiaomi legtöbb, jelenleg is elérhető készülékének 0,95 és 1 között alakul a W/kg mutatója. A legsugárzóbbak (1 W/kg) a Xiaomi 15 Ultra, a Poco X7 Pro, a Redmi 15, a 17 Ultra és a 17-es modellek. Ezzel a három legnagyobb hazai gyártó közül összességében nekik vannak a legkevésbé sugárzó telefonjaik. Persze nem volt ez mindig így, például a már kifutott Mi A1 sugárzása sokkal magasabb, 1,75W/kg volt.

Mennyire veszélyes ez ránk nézve?

Mivel az RF sugárzás mértékét eleve úgy mérik, hogy mennyi rádiófrekvenciás energiát nyel el a fejünk, ha a mobiltelefon a fülünk közelébe kerül, számos tanulmány igyekszik felmérni, hogy milyen potenciális egészségügyi hatásai lehetnek ennek. Bár több területen is készültek tanulmányok a témában, továbbra sem egyértelműek az összefüggések. Annyi bizonyos, hogy a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) „lehetségesen rákkeltő” kategóriába sorolta ezt a fajta a sugárzást. Ez azt jelenti, hogy van némi bizonyíték a rákkeltő hatásra, de ez nem egyértelműen bizonyított.

A vita igazán azután lángolt fel, hogy az Egyesült Államok Nemzeti Toxikológiai Programja (NTP) 2018-ban közzétette állatkísérleteinek eredményeit. Ezek szerint a rádiófrekvenciás jelek tartós behatása daganatképződéshez vezethet. Ezt megelőzően, 2011-ben a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) is a lehetséges rákkeltő kategóriába sorolta a rádiófrekvenciás sugárzást, ami széles körű aggodalmat váltott ki a telefonhasználók körében.

Mindezek után Dél-Korea és Japán kutatói 2019-ben közös, átfogó kísérletsorozatba kezdtek. A projekt elsődleges célja az amerikai NTP-jelentés megállapításainak ellenőrzése volt, különös tekintettel az emberi egészségvédelmi határértékeknek megfelelő sugárzási szintekre. A vizsgálatba bevont 70 hím patkányt három csoportra osztották. Az első csoportot 4 W/kg fajlagos elnyelési tényezőjű (SAR), 900 MHz-es CDMA-modulált sugárzásnak tették ki gyakorlatilag a teljes életciklusa során. A második csoport ugyanilyen körülmények között, de valós sugárzás nélkül élt (ál-expozíció), míg a harmadik kontrollcsoportként funkcionált.

Az új kutatás következtetése megnyugtató: a sugárzásnak kitett állatok körében észlelt daganatok gyakorisága nem haladta meg a kontrollcsoportban tapasztalt értékeket. Az eredmények minden esetben a fajra jellemző normál tartományon belül maradtak.

Bár az eredmények biztatóak a hagyományos mobiltelefon-használat szempontjából, a technológiai fejlődés új kihívásokat állít a tudomány elé. Az 5G hálózatok és más modern technológiák komplexebb elektromágneses környezetet teremtenek, amelyek hatásainak feltérképezése további vizsgálatokat tesz szükségessé. A dél-koreai kutatócsoport már jelezte készségét ezen újabb kutatások elvégzésére is.

A telefonhasználatra adott ajánlások azonban már hosszú ideje ugyanazok: ha nem használjuk a telefonunkat, lehetőleg tartsuk magunktól távol. Ez különösen éjszaka fontos, ilyenkor lehetőleg ne a fejünk közelében tartsuk, ha pedig telefonálunk, váltsunk inkább fülhallgatóra vagy ha körülmények engedik, kihangosítóra – legalábbis addig, míg a tudományos közösség biztos eredményekkel nem áll elő.