Lebontanák a Balaton ikonikus beton védvonalát: minden strandot érint a dózerolás

Alaposan átalakulhat a Balaton partképe a következő években: Balatonalmádiban akár az összes strandot érintheti az a nagyszabású elképzelés, amely szerint eltüntetnék a mesterséges betonozott partvédő műveket, és helyettük természetesebb, lassan mélyülő, homokos partszakaszokat alakítanának ki. A város polgármestere szerint az ötlet nemcsak turisztikai szempontból lehet jelentős, hanem a tó ökológiai állapotának is kedvezhet.

Bercsényi László, Balatonalmádi polgármestere a helyi lapnak adott interjújában elmondta: a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet vezetőjével, dr. Vasas Gáborral folytatott egyeztetésen is szóba került, hogy a jelenlegi, sok helyen betonnal és kövekkel megerősített partvonalak helyett természetközelibb megoldásokra lenne szükség.

A szakmai javaslat szerint ahol erre lehetőség van, vissza kellene állítani a tó természetesebb partstruktúráját. Ez azt jelentené, hogy a strandoknál elbontanák a betonozott részeket, eltávolítanák a kövezést, és fokozatosan mélyülő, homokos partszakaszokat hoznának létre.

A professzor azt javasolta, hogy a strandoknál ki kellene bontani a teljes betonozást, eltüntetni a köveket, és lassan mélyülő, homokos strandokat kialakítani

– mondta a polgármester. Hozzátette: egy ilyen beruházás nemcsak esztétikai és turisztikai szempontból lenne előnyös, hanem a Balaton élővilágának és természetes működésének is jót tenne.

A megvalósítás azonban komoly anyagi forrásokat igényelne, ezért Balatonalmádi első lépésként egy mintaprojektben gondolkodik. A városvezetés azt tervezi, hogy ha megfelelő pályázati lehetőség nyílik, a Limnológiai Kutatóintézettel együttműködve az egyik strand teljes átalakítását megvalósítanák. Ha a tapasztalatok kedvezőek lennének, később a többi almádi strand, valamint akár a környező települések partszakaszai is követhetnék a példát.

Tudományos alapokra helyeznék a Balaton jövőjét

A partvédelmi művek átalakítása egy nagyobb balatoni stratégia része lehet. Bercsényi László szerint a tó jövőjéről nem elszigetelt települési döntésekben, hanem tudományos alapokra épülő, térségi együttműködésben kell gondolkodni.

A polgármester a közelmúltban Forsthoffer Ágnes országgyűlési képviselő, az Országgyűlés elnöke, valamint a Pannon Egyetem vezetőinek részvételével tartott egyeztetésről is beszélt. Mint mondta, a cél az, hogy a Balatonra funkcionális térségként tekintsenek, ahol a települések közösen keresnek megoldást az olyan problémákra, mint a klímaváltozás, a vízvédelem, a lakhatás vagy éppen a közlekedés.

A tervek szerint augusztusban Balatonalmádiban konferenciát is rendeznek a Balaton jövőjéről, ahol a tudomány szerepe kerül majd középpontba.

Milliárdos probléma a háttérben: a vízközművek állapota is gondot okoz

A városvezető szerint azonban nemcsak a partvédelem jelent komoly kihívást a térségben. A balatoni települések egyik legnagyobb problémája a vízközmű-hálózat elöregedése, amelynek rekonstrukciója régiós szinten akár 1500 milliárd forintos nagyságrendű fejlesztést igényelhet.

A nyári hónapokban különösen nagy terhelést jelent a rendszer számára a megnövekedett vízfogyasztás. Tavaly Balatonalmádiban is szükség volt vízkorlátozásra, és a polgármester szerint idén is arra kérik a lakosságot, hogy a kritikus időszakokban mérsékeljék a locsolást.

Bercsényi László kiemelte: az önkormányzat közvetlenül nem felelős a vízhálózat működtetéséért, a szolgáltatás a Bakonykarszt hatáskörébe tartozik, de folyamatosan egyeztetnek a problémák megoldásáról.

Balatonalmádi fejlesztési központtá válna

A polgármester szerint a következő időszakban Balatonalmádi fontosabb szerepet tölthet be a térségben. A város földrajzi helyzete miatt a Balaton keleti kapujának számít, amely összeköti Veszprém, a Bakony, Balatonfüred és a Balaton-felvidék térségét.

Bercsényi László úgy véli, az elmúlt húsz évben sok fejlesztés maradt el a városban, most azonban lehetőség nyílhat a felzárkózásra. Ennek része lehet a strandok teljes újragondolása is, amely hosszú távon megváltoztathatja Balatonalmádi és akár az egész keleti partszakasz arculatát.

Címlapkép: Katona Tibor, MTI/MTVA