Kutyák segítenek feltárni a Balaton-felvidék rejtett gombavilágát: különleges kutatás indult + Videó

A gombák titkos világa sokkal nagyobb annál, mint amit az erdőkben sétálva látunk. Miközben a legtöbb ember a fák tövében megjelenő kalapos gombákat figyeli, a talaj alatt egy hatalmas, láthatatlan hálózat működik: a gombafonalak rendszere szoros kapcsolatban él a növények gyökereivel, és alapvető szerepet játszik az erdei ökoszisztémák fennmaradásában - Írta a bfnp.hu.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság területén most olyan kutatás indult, amelynek célja a föld alatt termőtestet fejlesztő gombafajok feltérképezése. Ezek közé tartoznak többek között a közismert szarvasgombák is, de a vizsgálat nem elsősorban a kereskedelmi értékű fajokra koncentrál, hanem a kevéssé ismert, sokszor ritka gombaközösségek feltárására.

Láthatatlan segítők az erdőben

A talajlakó mikorrhiza gombák nélkül az erdei növények élete is nehezebb lenne. A gombafonalak ugyanis jelentősen megnövelik a növények gyökérzetének felszívó felületét, így a fák és más növények több vizet és tápanyagot tudnak felvenni.

Ez különösen fontos lehet a klímaváltozás miatt egyre gyakoribb aszályos időszakokban. A gombakapcsolatok hozzájárulnak ahhoz, hogy a növények ellenállóbbak legyenek a szárazsággal, a kórokozókkal és más károsító hatásokkal szemben.

A kutatók szerint a talajban élő gombaközösségek állapotának romlása hosszú távon az egész erdei élőhely működésére hatással lehet: lassulhat az erdők regenerációja, és csökkenhet a biológiai sokféleség is.

Kutyák találják meg azt, amit az ember nem lát

A föld alatt fejlődő gombák kutatása komoly kihívás, hiszen a termőtestek sokszor rejtve maradnak a talajban. Ebben nyújtanak segítséget a speciálisan képzett keresőkutyák, amelyek kiváló szaglásuknak köszönhetően képesek érzékelni a gombákhoz köthető illatanyagokat.

A módszer lényege, hogy a kutya jelzése alapján a kutatók mintát vesznek az adott területről. Ezután dokumentálják a helyszínt, GPS-koordinátákat rögzítenek, fotókat készítenek, majd laboratóriumi vizsgálatokkal azonosítják a megtalált fajokat. A pontos meghatározáshoz nemcsak a gombák külső vizsgálatára lehet szükség: egyes esetekben mikroszkópos, illetve molekuláris genetikai elemzéseket is végeznek.

Nem a szarvasgomba-keresés a cél

A kutatásban részt vesz a Magyar Keresőkutyás és Természetvédelmi Alapítvány is, amely természetvédelmi célú keresőkutyás módszerek fejlesztésével foglalkozik. A szervezet szerint a kutyák alkalmazása egyre fontosabb szerepet kap a természetvédelmi kutatásokban: segítségükkel veszélyeztetett fajokat, inváziós élőlényeket vagy éppen rejtett életmódú szervezeteket is hatékonyabban lehet vizsgálni.

A mostani program azonban nem a szarvasgomba üzleti célú felkutatására irányul. A kutatók célja annak feltárása, hogy milyen fajok élnek Magyarország erdeinek talajában, milyen kapcsolatban állnak a növényekkel, és hogyan változnak ezek a közösségek az élőhelyek állapotának függvényében.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei a terepi adatgyűjtésben vesznek részt. A kutatás során összegyűjtött adatok hozzájárulhatnak az erdei élőhelyek jobb megértéséhez, és segítséget adhatnak a természetvédelmi kezelések megtervezéséhez is.

A föld alatti gombák vizsgálata Magyarországon szigorú szabályokhoz kötött: keresésük és gyűjtésük csak megfelelő engedélyekkel, erre kiképzett és hatósági vizsgával rendelkező kutyával végezhető. A szabályozás célja, hogy a kutatások ne okozzanak kárt az érzékeny erdei élőhelyekben. A szakemberek szerint a most induló vizsgálatok egy olyan, eddig kevéssé ismert világba engednek betekintést, amely nélkül az erdők egészséges működése elképzelhetetlen lenne.