Brutális adót varrnának a cégek nyakába a techvezérek, ha emberek helyett gépeket alkalmaznak

A hétfőn közzétett javaslatcsomag egyik legérdekesebb eleme egy állami vagyonalap létrehozása. Ez az alap minden állampolgár számára részesedést biztosítana a mesterséges intelligencia által generált gazdasági növekedésből. Az intézmény diverzifikált, hosszú távú eszközökbe fektetne be. A portfólióban az MI-fejlesztő vállalatok és a technológiát alkalmazó egyéb cégek is helyet kapnának, a megtermelt hozamot pedig közvetlenül az állampolgároknak fizetnék ki.

A dokumentum szerint a kormányoknak ösztönözniük kellene a vállalatokat a négynapos munkahét kísérleti bevezetésére, méghozzá fizetéscsökkentés nélkül. Ezzel a lépéssel osztanák el a mesterséges intelligencia alkalmazásából fakadó termelékenységnövekedés hasznát, és mérsékelnék a várható munkaerőpiaci sokkokat. Az elképzelés nem példa nélküli. Korábban az Nvidia vezérigazgatója, Jensen Huang, valamint a Zoom első embere, Eric Yuan is hasonló álláspontot fogalmazott meg.

Az OpenAI emellett az amerikai adórendszer gyökeres átalakítását is szorgalmazza. A javaslat szerint a hangsúlyt a munkát terhelő adókról a társasági adóra és a tőkejövedelmek megadóztatására kellene áthelyezni. Erre azért van szükség, mert az MI miatti munkahelymegszűnések drasztikusan csökkenthetik az szja- és járulékbevételeket, ami a teljes társadalombiztosítási rendszert veszélyezteti. A dokumentum felveti egy új adó bevezetésének lehetőségét is. Ezt a közterhet akkor vetnék ki a vállalatokra, ha azok emberi munkaerő helyett gépi megoldásokkal helyettesítik a dolgozókat.

A tervezet kitér a szociális ellátórendszer modernizálására is. A nyugdíjat és az egészségbiztosítást úgynevezett hordozható juttatási számlákhoz kötnék. Ezek a számlák a dolgozóhoz lennének rendelve, így munkahely- vagy iparágváltáskor, esetleg egy saját vállalkozás elindításakor is zökkenőmentesen követnék a munkavállalót.

A mesterségesintelligencia-iparág más vezető szereplői szintén rendszeresen figyelmeztetnek az új technológia társadalmi hatásaira. Sam Altman és Elon Musk például egyaránt a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetése mellett érvel. Az Anthropic vezérigazgatója, Dario Amodei pedig egy januári esszéjében a szuperintelligens MI jelentette egzisztenciális veszélyekre hívta fel a figyelmet. Amodei határozott állami beavatkozást sürget. Javaslatai között szerepel a kulcstechnológiák, különösen a nagy nyelvi modellek betanításához elengedhetetlen félvezető chipek exportellenőrzésének szigorítása. Emellett olyan jogszabályok megalkotását is szorgalmazza, amelyek teljes átláthatóságra köteleznék az MI-fejlesztő cégeket.