Tényleg tönkreteszi a világot az AI? Kutatók jöttek rá valamire, borzalmas jövőnk lehet

Az Amazon és a Google befektetésével működő cég közgazdászai átfogó elemzést készítettek a vállalat Claude nevű MI-modelljének használati mintázatairól. A kutatás során több mint egymillió felhasználói interakciót értékeltek ki, amelyek lefedték az ingyenes verziókat használókat, az előfizetőket és a vállalati ügyfeleket is.

Az eredmények éles különbségeket mutatnak az adaptáció ütemében: míg a magasabb jövedelmű országokban gyorsan építik be a mesterséges intelligenciát az üzleti folyamatokba és a mindennapi munkavégzésbe, addig az alacsonyabb jövedelmű térségekben egyelőre nem látható hasonló felzárkózási folyamat.

Peter McCory, az Anthropic gazdasági vezetője a Financial Times-nak nyilatkozva hangsúlyozta aggályait a várható fejleményekkel kapcsolatban. Szerinte ha valóban megvalósul a mesterséges intelligencia által ígért termelékenységnövekedés, az tovább növelheti az életszínvonalbeli különbségeket a gazdag és a szegény országok között. "Ha az MI által ígért termelékenységnövekedés megvalósul, akkor még nagyobb lesz az eltérés az életszínvonalban, ami már most is jellemző a gazdagabb és a szegényebb országokra" – fogalmazott McCory. Rámutatott arra is, hogy a fejlett gazdaságok az MI segítségével tovább növelhetik hatékonyságukat és kibocsátásukat, ezzel még inkább leszakítva a fejlődő régiókat.

A kutatás részletesen feltárta a használati szokások közötti eltéréseket is. Az alacsonyabb jövedelmű országok felhasználói jellemzően a Claude ingyenes változatait részesítik előnyben, és elsősorban oktatási célokra használják a technológiát. Ezzel szemben a tehetősebb régiók lakói professzionális feladatok elvégzésére és személyes produktivitásuk növelésére vetik be az eszközt.

A képzettségi szint szintén meghatározó tényezőnek bizonyult. A magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők nagyobb termelékenységjavulást érnek el az MI használatával, mivel képesek komplexebb utasításokat megfogalmazni, és a technológiát bonyolultabb munkafolyamatokba integrálni.

Az Anthropic megállapításait egy, a Microsoft által végzett kutatás is alátámasztja. A technológiai óriás felmérése szerint az elmúlt évben a "globális észak" országaiban csaknem kétszeresére nőtt az MI-adaptáció üteme a "globális délhez" képest, miközben az általános elterjedtség továbbra is jóval magasabb a gazdaságilag fejlett térségekben.

A két kutatás egybevágó eredményei egy alapvető dilemmára világítanak rá. Mára egyértelmű, hogy a mesterséges intelligencia forradalma elkerülhetetlen; a valódi kérdés inkább az, hogy mely társadalmi csoportok számára válik hozzáférhetővé ez a technológiai áttörés. Vajon egy szűk elit privilégiuma marad, vagy szélesebb rétegek számára is új perspektívákat nyit? A jelenlegi tendenciák alapján a mesterséges intelligencia nem az egyenlőtlenségek mérséklését, hanem sokkal inkább azok konzerválását és elmélyítését eredményezheti a világgazdaságban.