Így lehetett volna megelőzni a spanyol-portugál áramkimaradást: ez nagyon jó hír a magyaroknak

Nemrég a Pénzcentrumon átfogó interjút készítettünk az ELTE humánökológia szakjának professzoraival. A beszélgetés során arra kerestük a választ, mi történne, ha a Föld kimerítené nem megújuló energiaforrásait – például a kőolajat, földgázt, szenet. A szakértők elmondták: jelenleg nem reális veszély, hogy ezek a tartalékok belátható időn belül elfogynának. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy ez nem lehet ok az elbizakodottságra. Épp ellenkezőleg: az átállás a fenntartható, környezetkímélő energiarendszerekre egyre sürgetőbb – ha nem is az erőforrások kimerülése, de a klímaválság, a környezetszennyezés és a geopolitikai kitettség miatt.

A megújuló energiaforrások – mint a nap- és szélenergia – ma már nemcsak környezetvédelmi szempontból kerültek előtérbe, hanem gazdasági és biztonsági kérdésként is. Ugyanakkor sokan továbbra is szkeptikusak: tényleg rábízhatjuk magunkat olyan rendszerekre, amelyek az időjárás szeszélyeitől függnek? A kérdés különösen aktuálissá vált a közelmúltban történt spanyol-portugál giga áramkimaradás kapcsán, amely milliókat hagyott áram nélkül, és felvetette: mi történne, ha egy-egy ország teljes áramellátása megújuló forrásokra épülne?

Miközben a világ egyre több megújuló kapacitást épít ki, vajon nem nő-e ezzel együtt a kiszolgáltatottságunk is? Egy hideg, szélcsendes téli hétvégén mi történik, ha se nap, se szél nem hajtja a rendszert? Az energiapolitikai viták egyik örökzöld toposza lett ez az érv. Ám lehet, hogy rosszul tesszük fel a kérdést. Ugyanis egy friss tanulmány, amelyet a Tennessee Egyetem kutatói publikáltak, pontosan ennek a félelemnek ment utána – méghozzá évtizedes adatokra támaszkodva.

A szél- és napenergia egyre elterjedtebbé válik világszerte, ami segíthet csökkenteni a fosszilis tüzelőanyagok által okozott légszennyezést. Ezek az energiaforrások azonban időjárási feltételekhez kötöttek: például szükség van szélre vagy napsütésre az energiatermeléshez.

Az Egyesült Államok Energiainformációs Hivatala (EIA) szerint 2050-re az ország villamosenergia-termelésének mintegy 44%-át már a nap- és szélerőművek biztosíthatják. Ahogy nő ezen technológiák aránya az energiatermelésben, úgy jelennek meg aggodalmak is: sokan attól tartanak, hogy az időjárásfüggő rendszerek megbízhatatlanabbak, és nagyobb eséllyel vezethetnek áramkimaradásokhoz.

Ez a nézet különösen erősödött a 2021 februárjában történt texasi áramkimaradások kapcsán, amelyeket eleinte tévesen a megújuló energiaforrások téli időjárásban való működésképtelenségének tulajdonítottak.

A Tennessee Egyetem kutatói most alapos vizsgálatnak vetették alá ezt a kérdést. 2156 valós, nagyléptékű áramkimaradási esemény, valamint 278 amerikai város 20 éven át gyűjtött időjárási adatai alapján elemezték, hogy valóban nagyobb-e az ilyen rendszerek hibalehetősége szélsőséges időjárás idején. Az eredményeiket a rangos Nature Energy tudományos folyóiratban tették közzé.

A tanulmány szerint a szél- és naperőművek nemhogy nem növelik a komoly áramkimaradások kockázatát, hanem az ilyen rendszerekkel ellátott régiók gyakran ellenállóbbnak bizonyultak a szélsőséges időjárási helyzetekkel szemben.

Bár a szél- és napenergia valóban időjárásfüggő, és nem irányítható hagyományos módon, mégis azt tapasztaltuk, hogy a nagy arányban ilyen forrásokra épülő hálózatok kevésbé sérülékenyek a szélsőséges időjárási eseményekkel szemben

– írták a kutatók, Jin Zhao, Fangxing Li és Qiwei Zhang.

A csapat fejlett statisztikai elemzéseket és gépi tanulási módszereket is bevetett az adatok értelmezéséhez. Arra jutottak, hogy minél nagyobb arányban alkalmazzák ezeket a megújuló technológiákat, annál kevésbé lehet őket okolni az áramkimaradásokért – még extrém időjárási körülmények között is.

Bár az eredmények biztatóak, a kutatók hangsúlyozták: érdemes hasonló elemzéseket végezni más országok adatai alapján is, hogy kiderüljön, mennyire általánosíthatók ezek a következtetések.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ez jól jöhet, ha itthon is beüt a blackout: itt a lista, mit tarts otthon, hogy semmi se érjen váratlanul

Mi a legjobb taktika blackout esetén és mit érdemes mindig otthon tartani arra az esetre, ha Magyarországon is beüt a krach?

Áramszünet Magyarországon? Nem kizárt, de sokkal jobbak az esélyeink

"Magyarország a napenergia terjedése például kifejezetten pozitív példa, és globálisan is figyelemre méltó." - mondta el kérdésünkre egy korábbi interjúnkban Ürge-Vorsatz Diána, klímakutató.

A szakember hozzátette:

Nálunk elmúlt 5 évben a napenergia termelés dinamikusan nőtt, és ma már az egyik legnagyobb növekedést mutató országok között vagyunk a világban ezen a területen. Ráadásul az országunkban az elektromos áramtermelésben a napenergia aránya is az egyik legmagasabb. Tehát ebben az irányban bőven élen járunk, és ezeket az eredményeket büszkén kellene kommunikálni, mert valóban elismerést érdemelnek, de valamiért ezt nem szoktuk hangsúlyozni eléggé.

Mindebből azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy

Ha egy ország áramellátása több lábon áll, az azt jelenti, hogy sokkal kevésbé van kitéve a nagyszabású áramkimaradásoknak. 

Mi következik ebből ránk nézve?

A kutatás egyik legfontosabb üzenete az, hogy a megújuló energiaforrásokkal szembeni bizalmatlanság sok esetben nem valós tapasztalatra, hanem feltételezésekre épül. A múlt adatai pedig azt mutatják: nemhogy nem okoznak gyakrabban áramkimaradást a nap- és szélerőművek, de sokszor kisebb intenzitású zavart produkálnak, mint a hagyományos rendszerek. Ez persze nem jelenti azt, hogy a jövő energetikai rendszerei ne igényelnének újfajta tervezést, tárolási megoldásokat, és jól működő tartalékmechanizmusokat.

A kérdés tehát nem az, hogy lehet-e teljes mértékben megújuló energiaforrásokra építeni – hanem az, hogy hogyan csináljuk ezt okosan. Egy dolog biztos: a környezet szempontjából egyértelműen ez az irány a legkevésbé kockázatos. Az energiapolitika jövője nem arról szól, hogy nap vagy szén, hanem arról, hogy biztonságosan és igazságosan tudjuk-e működtetni azt a világot, amit magunknak építünk.