Ez jól jöhet, ha itthon is beüt a blackout: itt a lista, mit tarts otthon, hogy semmi se érjen váratlanul

Éppen a múlt hónapban mutatták be az Európai Bizottság új stratégiáját, mely szerint minden európai polgárnak legalább 72 órára elegendő élelmiszer-tartalékkal kellene rendelkeznie válsághelyzet esetére. A javaslat a háborús fenyegetettség, kibertámadások, járványok és természeti katasztrófák kockázatára való felkészülést célozza, de blackout esetére is jól jöhet az ilyesmi. A blackout esetén viszont nem is az élelem lesz a legnagyobb gond, ezért más felszerelés sem árt, ha van egy szekrény mélyén, vagy az ágyneműtartóban.

Ugyan az EB javaslata vegyes fogadtatásra talált, valójában számos európai országban javasolt a lakosság számára, hogy tartsanak otthon egyfajta „túlélő készletet”. Sőt, egyes országokban ez kötelező, ellenőrizheti a rendőr, és bírságolhat, ha nincs ilyen készlet otthon, hasonlóképp az autós elsősegélyládához.

A spanyol-portugál-francia áramszünet rögtön igazolta is, hogy nem árt a felkészülés. Talán úgy hihetjük, a blackouttól csak a laposföldhívők és a világvégevárók félnek, valójában ez egy valós, a jövőben várhatóan sűrűbben előforduló probléma lesz. Azt még mindig nem tudni pontosan, mi okozta az Ibériai-félsziget áramkimaradását, csak azt, hogy nagy károkat okozott. Abban viszont a szakértők egyetértenek, hogy ha ritkán is, bármikor megeshet ilyesmi itt Európában is, nemcsak Észak-Koreában. Akkor pedig nem árt felkészültnek lenni.

Hogyan készülj a blackoutra és más katasztrófákra?

A felkészülés többféle dolgot is jelenthet. Egyrészt fel lehet készülni úgy, hogy minimális készletet tartunk otthon, ami jól jön, ha napokig a lakásban ragadunk, illetve ha valamilyen szolgáltatás nem működik, pl. az áram. Nem kell országos blackoutnak történnie hozzá, hogy jól jöjjön a „túlélőcsomag”, elég ha egy szerencsétlenül kidőlt fa miatt nem lesz áram 2 napig egy faluban, ha az árvíz miatt ártéren nem működnek a közszolgáltatások, vagy az aszály miatt nem lesz víz napokig az agglomerációban. Ilyen apróbb, lokális problémákra is megoldás lehet a készlet, de országos katasztrófák idején is jól jönne, ha ilyesmi bekövetkezne.

Másrészt a felkészülés azt is jelenti, hogy van egy tervünk. Ez lehet egy egyszerű lista is, hogy ha beüt a krach, mit tegyünk és milyen sorrendben. Különféle krízisek esetére akár többféle forgatókönyvet is kidolgozhatunk, vagy egyszerűen kereshetünk a neten is ilyen listákat. A lényeg, hogy ne akkor kelljen hirtelen kitalálnunk, mit akarunk csinálni, ha éles helyzetben vagyunk, hanem előtte higgadtan gondoljunk át minden lehetőséget. Így nem fogunk például pánikszerűen vécépapírt vásárolni, mert mindenki más is azt teszi.

Fontos, hogy a tervnek személyre szabottnak kell lennie, teljesen egyénfüggő, mi a jó döntés: maradni, vagy elmenni egy biztosabb helyre. Kell-e gondolni kutyára, macskára, gyerekre, idős szülőkre. Kell-e gondolni egyéni igényre, pl. gyógyszerre.

Harmadrészt a felkészülésnek van egy mentális része is. Ha már van fizikai készletünk és van tervünk is, akkor már sokkal nyugodtabban nézhetünk szembe egy krízishelyzettel. A felkészültség segíthet, hogy ne pánikoljunk, de ehhez az is kell, hogy lelkileg is felkészültek legyünk. Ezért érdemes fejleszteni a manapság sokat emlegetett rezilienciát, a lelki ellenálló képességet. Ez nemcsak krízisek esetén, például blackout idején jön jól, hanem akár a mindennapokban is: jobb lesz a stressztűrésünk tőle, nem fog úgy kihatni a munka a magánéletünkre, javul a problémamegoldó képességünk.

Emellett a három felkészülési mód mellett van még egy dolog, amit megtehetünk, hogy minél könnyebben átvészeljük a krízishelyzeteket a környezetünkben élőkkel együtt: tartsuk fent és ápoljuk az emberi kapcsolatainkat, közösségeinket. Tudjuk, kire számíthat baj esetén, és gondoljunk másokra is, mikor egy krízis átvészeléséről van szó.

Mit tartalmazzon a „72 órás csomag” és az egyéni túlélőcsomag?

Az első lépés mindenképpen a legalapvetőbb dolgok beszerzése és készenlétben tartása. Áramszünet esetén például jó, ha nem kell átkutatni a fél lakást, hol is vannak eltéve az adventi koszorúból megmaradt gyertyák, hanem van kéznél zseblámpa. Persze lehet világítani telefonnal is, de katasztrófa esetén azt célszerűbb rögtön energiatakarékos módba tenni.

Az Európai Bizottság már említett javaslata a 72 órás csomagra tartalmazta a személyazonosító okmányok fénymásolatait, készpénzt (ez lehet egyébként akár más valuta is), elemes rádiót, elemeket és telefontöltőt, zseblámpát, gyufát és öngyújtót áramszünet esetére, elsősegélycsomagot, vizet, ételt és még társasjátékokat is az idő eltöltésére.

Egyébként a skandináv országok ebben is élen járnak: a finneknek, norvégoknak, svédeknek, dánoknak is megvan a maga ajánlása, hogy mit tartsunk otthon vészhelyzet esetére, és még cselekvési terveket is felvázolnak. Mi most a finn ajánlást mutatjuk be, ez nagyon részletes, mindenfajta katasztrófahelyzetre külön tervet vázol és angolul is elérhető ezen a linken.

• palackozott víz és víz tárolására alkalmas tárolóedények
• készétel és könnyen elkészíthető élelmiszerek, amelyeket egyébként is megeszel/megeszik a család
• elemmel működő rádió, vagy egyéb, hálózati áramtól független megoldás
• zseblámpa vagy más, elemmel működő világítóeszköz (fejlámpa)
• feltöltött tartalék áramforrás
• olyan alapvető gyógyszerek, amelyek hosszú lejáratúak
• jódtabletták, ha a háztartásban van valaki, aki a jód ajánlás célcsoportjába tartozik (40 év alatti emberek, terhes vagy szoptató nők)
• higiéniai eszközök, amelyek lehetővé teszik, hogy víz nélkül is tisztán tartsd magadat
• egy kis készpénz
• ragasztószalag az ablakok és szellőzők lezárásához
• elegendő élelem és víz a háziállataid számára is

Mi történhet blackout esetén? Mire kell készülni?

Azért is veszélyesek a hosszabb áramkimaradások, mert az emberek bele sem gondolnak, hogy áram nélkül mennyi más szolgáltatás nem fog működni és milyen azonnali gondok léphetnek fel. A mindennapi élet rendkívüli módon függ az elektromosságtól. Egy hosszabb áramkimaradás a társadalom és az otthon szinte minden funkcióját leállítja.

Az áramkimaradás első 30 percében a leginkább az a fontos, hogy az ember információt szerezzen arról, mi történt és meddig fog ez tartani. Ha nincs áram, akkor lehetséges, hogy internet sincs, de a szolgáltatások biztosan akadoznak. Érdemes ellenőrizni kommunikációs eszközeink feltöltöttségét, akár bekapcsolni az elemes rádiónkat, ha nincs internet.

Ha az áramszünet fél óra után sem oldódik meg, akkor (ha erre lehetőségünk van) érdemes a hűtőből kivenni azokat a dolgokat, amik tönkre mehetnek, és esetleg megfőzni őket. Kérdés, hogy áram nélkül tudunk-e még főzni, működik-e a gázszolgáltatás. Ha nem tudunk főzni, akkor is érdemes végignézni a hűtő tartalmát, és átgondolni, mit kell először elfogyasztani. (Egyébként ne nagyon nyitogassuk a hűtőt, annál tovább tartja bent a hideget, minél kevesebbet nyitogatjuk.

Idővel, ha nincs áram, akkor több szolgáltatás is leállhat, erre muszáj gondolni. A társasházakban, de sok családi házban is áram nélkül nincs vízszolgáltatás, a vécét sem lehet lehúzni. Sok helyen a gázkazán bizonyos alkatrészei is elektromossággal működnek, így fűtés sem lesz. A légkondik sem fognak működni. Tehát ha egy könnyen felmelegedő panelban ülünk a 40 fokban légkondi nélkül, érdemes átgondolni, hogy milyen hűvös helyre tudunk onnan távozni, amíg vissza nem jön az áram. Fűtés nélkül pedig ne nyitogassuk az ablakokat, tartsuk bent a meleget, gondolkozzunk alternatív, melegen tartó módszereken.

Gondoljuk át, honnan tudnánk vizet szerezni, ha nincs elég vizünk és az a szolgáltatás nem működik. Jó, ha ilyenkor van otthon elég készpénz víz vásárlásához (bankkártya nem működik, ha az áramszüneti érinti a banki szolgáltatásokat is).

Ha az áramszünet 2 óra múlva sem oldódik meg, nagyon fontos az információszerzés. Ilyenkorra már sok szolgáltatás akadozhat, dugók alakulhatnak ki, leállhat a tömegközlekedés, sorok lesznek a boltokban, reptéri káosz jön. Az is lehetséges, ha a szolgáltatásokra is kiterjed a blackout hatása, hogy már az internet sem működik és telefonálni sem lehet.

Enni idő elteltével érdemes a környezetünkben azokra gondolni, akiknek segítségre lehet szükségük és kapcsolatba lépni velük. Lehet ez egy idős szomszéd, aki nem tud tájékozódni és csak megnyugtatásra van szüksége, vagy egy sokgyermekes kollégánk, aki az első órában már el is használta a vízkészletét, vagy a családi-baráti körünk sérülékenyebb tagjai.

Ha az áramszünet elhúzódik, akkor érdemes végigvenni, milyen ital-étel készletünk van otthon, elővenni a gyertyát, gyufát, elemeket. Ha ezzel megvagyunk, akkor marad a várakozás: a modern ember nehezen üti el az időt tévé, internet, telefon, stb. nélkül, de érdemes elővenni egy könyvet, újságot, rejtvény, családoknak társasjátékot. Ezenkívül érdemes lehet a helyi közösségeinket felkeresni, lemenni akár az utcára, becsöngetni a szomszédhoz, hogy vannak, beszélgetni. Fontos, hogy ne riogassuk, hanem nyugtassuk egymást.

A hosszan elhúzódó blackout esetén a kormány már biztosan tájékoztatást adott ki, kövessük a híreket, és cselekedjünk az ajánlásoknak megfelelően, amíg helyre nem áll az elektromosság. Amint ez megtörténik, akkor lépjünk kapcsolatba szeretteinkkel, mérjük fel, szorul-e még valaki segítségre. Azt is vizsgáljuk meg, keletkezett-e kár elektromos berendezéseinkben. Fontos, hogy nem fog minden szolgáltatás azonnal helyreállni, így további türelemre lesz szükség.