Vigyázz mivel vágsz fel karácsonykor: 200 ezres bírság is lehet a vége egy figyelmetlen posztnak

Rengetegen nem tudják, hogy adózási szempontból a jövedelmünkön kívül is keletkezhet bevételünk. Ilyen például az, ha meghívást kapunk egy rendezvényre, például egy karácsonyi bulira, és a költségeket a meghívónk állja. De akár egy családi utazás, wellness hétvége is lehet az, amit meglepetésként kaptunk karácsonyra, vagy ha kapunk egy Sziget hetijegyet, vagy egy baráti ebédmeghívást.

Fontos azonban, hogy tisztában legyünk azzal, hogy az ilyen meghívások, szolgáltatások ajándékozása adómentes teljesen. Azaz, ha élményt adunk ajándékba, akkor azután nem kell illetéket fizetnie a megajándékozottnak. Azonban más a helyzet, ha az az ajándék tárgyi, vagy ingatlant érintő. Ezeket legtöbbször esküvőre, évfordulóra, szülinapra vagy karácsonyra ajándékozzák az emberek, hiszen ezek azok az ünnepek, amikor nagyobb összeget is hajlandóak vagyunk kiadni a tökéletes ajándékra. Viszont amikor az adóbevallásunkat írjuk pár hónap múlva nem feltétlen jut az már eszünkbe, hogy illetékfizetési kötelezettségünk keletkezett.

Holott az ajándékozás útján szerzett vagyon ajándékozási illetékköteles.

Az illetékekről szóló törvény szerint pedig fizetnünk kell a következő esetekben: ingatlan ajándékozása, ingó ajándékozása, és vagyoni értékű jog ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondása esetén (ideértve a követelés elengedését is).

A fent felsorolt esetekben akkor kell fizetnünk, ha az ajándékozásról okiratot állítanak ki, vagy ha nem történt okirat kiállítás, de az ingó forgalmi értéke a 150 ezer forintot meghaladja. Ingónak minősül továbbá minden olyan nem ingatlantulajdon, fizetőeszköz, értékpapír. Ezek akkor is illetékkötelesek a törvény szerint, ha nem papírozzuk le az ajándékozást. Összefoglalva, ha kapunk ajándékba egy Herendi porcelán készletet vagy egy autót, vagy összejön 150 ezer forintnál több készpénz a nagyitól, akkor el kell számolnunk a NAV felé.

Ennek elmulasztása pedig akár 200 ezer forintos bírságot is jelenthet.

Ekkor nem kell illetéket fizetnünk

A törvény számos mentességi okot határoz meg az ajándékozási illetékre vonatkozóan, ami közül a családon belüli ajándékozás a leggyakoribb. Jó tudni azonban, hogy nem minden esetben kell a nagyitól kapott váza után is adózni. Mentességet élvez ugyanis az illeték alól, ha az ajándékozó az ajándékozott egyenesági rokona (azaz nagyszülő, unoka, gyermek, szülő vagy házastárs, élettárs), ebben az esetben nincs bejelentési kötelességünk.

EZ IS ÉRDEKELHET

Vigyázz, miket posztolsz karácsonykor: ebből később még nagy bajod is lehet, ne kockáztass

A felhőtlen ünnepléshez nem árt, ha egy rövid időre félretesszük a közösségi médiát és egymásra figyelünk, a megosztást pedig a későbbiekre hagyjuk.

Ne feledkezzünk el viszont arról, hogy a nem bejegyzett élettársunktól, testvéreinktől, nagybácsinktól, nagynéninktől vagy távolabbi rokonunktól kapott ajándékok már nem esnek bele az illetékmentes kategóriába. Persze öröm az ürömben, hogy ha olyan családtagról van szó, akivel van közös egyenesági rokonunk, akkor az egész procedúra megoldható tovább ajándékozással.

Azonban a leendő házasoknál nincs kibúvó, ahogyan az eljegyzések esetében sem. Ha a gyűrű, amivel karácsonykor, vagy igazából bármikor megkérjük párunk kezét, az, ha a gyűrű értéke meghaladja a 150 ezer forintot, akkor bizony bele kell írnunk az adóbevallásunkba. Ellenkező esetben a NAV teljes jobbal bírságol meg minket. Persze választhatjuk azt is, hogy egy közösségi felületen sem számolunk be az új ékszerről, de akkor ugye mi értelme volt előtte a manikűrösnek.